1987. január 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
- — v-T00 a #**, I- 7 A Végrehajtó Bizottság állásfoglalása értelmében megkezdtük egy városképet alakító nagyságrendű éa jelentőségű alkotásra vonatkozó elképzelés kidolgozását, amely a következő középtávú tervidőszakban érhetne meg a megvalósitásra. Ez a szobrászati- épitézeti mü a szellemi és anyagi erők összpontosítását igényelné és tenné lehetővé. Elsőként egy Dunát szimbolizáló alkotásra teszünk javaslatot, amely kifejezné a 1 1 Duna menti népek, a békés egymás mellett élésen alapuló együttműködését és egymásra utaltságát, ezzel is erősítve e nemzetek, fővárosok ténylegesen élő gazdasági és kulturális kapcsolatát. E vállalkozásban rejlő eszmei célokon túl , szeretnénk elérni,hogy a inü költségeinek egy részét az érintett országok viseljék. ^ 1 Nemzetközi pályázat kiírását tartanánk helyesnek, amelyen az együttmüködöorszá! pfliS gok szobrászai, építészei vehetnének részt. Másik javaslatunk 1996-ra a honfoglalás 1100. évfordulójára egy történelmünket szimbolizáló emlékmű állítása. Ilyen nagyságrendű pályázat előkészítése és lebonyolítása az elvi döntések után több évet vehet igénybe, ezért alternativ javaslatainkat döntésre és jóváhagyásra * most terjesztjük elő. i A folyamatos munka során az 1988-90. közötti három esztendőben fővárosunk esztétikai gazdagítására/jelentős számu díszítő szobrot kívánunk felállítani. A díszítő szobrok elhelyezése során érvényesíthetjük alábbi céljainkat.* t ’ V'>. • !- előnyben kívánjuk részesíteni a külső kerületeket az uj műalkotások felállítása tekintetében,- még fokozottabb figyelmet fordítunk a lakótelepek esztétikai gazdagítására, I l * lehetőleg kapcsolódva a beruházások menetéhez. Munkánkat az a felelősség határozza meg, hogy ismerjük a képzőművészeti alkotások jelentősegét az uj,vá- rosnyl kerületrészekben, valamint a komplex létesítésben rejlő esztétikai és takarékossági előnyöket,- ennek szellemében tovább szeretnénk csökkenteni az e tekintetben is meglévő 9 aránytalanságot a főváros kerületei között. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a város természetes fejlődésének és térj esz ketés ének történelmi következménye 4 a belső területek telítettebb állapota azért is, mert politikai illetve emlékmegőrző alkotást csak ritkán állíthatunk fel a főváros külső negyedeiben, j- a | 9| Iti ll j*t , l —l
