1986. november 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
144
r ' ~ ~ ■ ' ■ ' ♦ -» i- 4 Az épületek földszintjén, a gyalogos tengelyek mentén diszponibilis helyiségek épülnek, melyekben a későbbiekben üzletek alakíthatók ki. A magastetők lehetőséget adnak a tetőtér későbbi beépítésére. A tanácsi bérlakásokat tartalmazó épületeknél ezt a lehetőséget nem vettük igénybe, de távlatban a tetőterekben bizto2 ° sitott 23ooom felhasználásával a tervezett 56 nrt-es átlagos 2 lakás alapterület 63 m'-re növelhető. A szövetkezeti konstrukcióban megvalósuló lakásoknál a tetőterek igénybevétele részben az épités során megtörténik. 1 A lakóházak utcákat-tereket alkotó zártsorú keretes rendszerben épülnek, igy az előkertek és zavattalan tömbbelsők révén a lakónegyed kertvárosi jelleget ölt. A lakónegyed peremén sorházak tömbtelkos beépítése alakul ki, melyeket szövetkezeti formában javaslunk értékesíteni. A beépitési terv az OÉSZ által előirt loo%-os gépkocsi tárolási lehetőséget biztosija a tervezési területen belül. 4./ A lakásépítés és épitési konstrukció A lakásberuházást részint tanácsi bérlakás, részint szervezett magánerős lakásépítésként, szövetkezeti formában javasoljuk megvalósítani. A szövetkezeti lakásépítésre a Lakásszövetkezetek Budapesti Szövetségét kérjük elfogadni. A lakások 83 %-a /264o lakás/ tanácsi bér, 17 %-a /56o lakás/' podig magánerős. Az 56o lakás /magánerős/ 9o %-ának megépítésére az LBSZ lakásszövetkezetet szervez a tanács által megjelölt névjegyzékben szereplő igénylőkből, lo %-ra pedig a szövetség jelöl szövetkezeti tagokat. Jelentős előnye ennek a konstrukciónak, hogy az épittetők igényeit /felszereltség, burkolatok stb./ érvényesíteni lehet. i | | Jl*9 : I )_ ^ i I'
