1986. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
155
_ . - - - — - ' — ■ ■ rt- ”■■ ■" ■ ~T~ * *“**•* ’-'*»# I s- 5 i Az építőipari nagyvállalatok huzamosabb ideje tartó gyengélkedése, valamint az építőipari szakcsoportok arányának növekedése, a távol vidéki cigány munkavállalók elhelyezkedését lényegesen érintette. Romlottak, az eddig sem rózsás munka- és szociális feltételek e területen. A szakcsoportok magánházaknál gyakran 30-40 fő részére 1-2 szobát bérelnek munkásszállás céljára, bizonytalanok a munkaellátási és a bérfizetési viszonyok. * j fi Felméréseink szerint a cigány dolgozók közel 20 %-a bekap- i ^ csolódott a szocialista brigádmozgalomba, 11 %-a törzsgárdatag munkahelyén /fővárosi átlag 13-15 %/, kitüntetésben, kiváló munkájáért 2 % részesült. Vállalati üdültetésben minimális arányban vesznek részt. A Vállalati KISZ és szakszerve- zet kevés vonzerőt gyakrol rájuk. \ A cigány dolgozók foglalkoztatásának sajátos kérdéseire módszertani útmutató készült, melynek gyakorlati végrehajtását folyamatosan figyelemmel kisérik. Lakásviszonyok Budapesten 1981-ben a cigány putritelepek felszámolása befejeződött. Azóta uj telepek kialakulását sikerült megakadályozni. ) te) Mintegy 12 ezer cigány család lakik állandó jelleggel a fővárosban. A VI. ötéves terv időszaka alatt mintegy 2500 család jutott lakáshoz. Ebből kb. 70 % névjegyzék alapján végleges vagy átmeneti elhelyezéssel, kb. 20 % szükséglakással, kb. 7 % pályázat utján és 3 % szanálás következtében. Ennek alapján az utóbbi öt évben a fővárosi cigány lakosság kb. 20 %-a jutott jobb körülmények közé a kerületi jelentések szerint. ; at ii I ................... .......... ............ ^ —^
