1986. szeptember 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
279
I- 3 A lakosság korösszetételének változása is indokolja az arányosítás szükségességét. A belső kerületek 10-14 %-os gyermek /ü-14 éves kor/ arányával szemben a külső kerületek 23-29 %-os gyermekaránnyal szerepelnek. Ennek az adatnak mind a körzeti, mind a szakorvosi ellátás arányosításában kiemelt jelentősége van. A lakosság egészségi állapota számos - gyakran egymással ellentétesen ható - tényező függvénye. A javuló lakás- és munkakörülmények, az általános és ezen be- lül az egészségügyi kultúra szintjének emelkedése pozitív irányba befolyásolja az egészségi állapot változását. Ugyanebbe az irányba hat az orvostudomány fejlődése és a tudományos eredmények gyors, gyakorlati alkalmazása . Az életmódban észlelhető kedvezőtlen jelenségek /mozgáshiány, helytelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stb./ a környezetszennyeződés fokozódása, egyes betegségek szélesebbkörű és súlyosabb formában való elterjedéséhez vezettek, míg mások /pl. fertőző betegségek/ jelentősen visszaszorultak. így az egészségi állapot vizsgálata jelzi egyes kedvezőtlen tendenciák erősödését: a halálozásban változat- J : ti lan vezetnek a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések. Mivel ezek a betegségek az alapellátásban és a szakorvosi ellátásban is fokozott megelőző és gyógyító tevékenységet igényelnek, így indokolják az arányos ellátás folyamatos nyomon- követését és biztosítását. Az üzemegészségügyi ellátás intézményekhez és ipari, mezőgazdasági üzemekhez kötött: itt nem várható mennyite 3 I j : ____________ I j i I-t- r-it-"^ül *
