1986. szeptember 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
267
- 2 V„ Az ágystruktúra átalakítására vonatkozó terveket egyetértőleg támogatja a főváros kerületeinek párt- és állami vezetése, jelezve, hogy elfogadása esetén saját területükön segítik megvalósítását. Az elmúlt évtizedek pozitív társadalmi-gazdasági változásai és az egészségügyi ellátás fejlődése is hozzájárult az átlagéletkor növekedéséhez. A lakosságszámon belül emelkedik az időskorúak aránya : igy 1985-ben a fővárosban a lakosság közel 25 %-a nyugdíjas életkorú • volt. Az MSZMP XIII. Kongresszusa határozatában rögzítette az idősekkel való foglalkozás minden irányú fejlesztését. Az átlagéletkor emelkedése egyúttal az olyan betegségek számának jelentős növekedését jelenti, amelyek hosszabb ápolási időt tesznek * szükségessé. ^ A hazai és vele azonos arányú fővárosi megbetegedési és halálozási statisztikai adatok tanulmányozása felhívja a figyelmet arra, hogy változatlanul első helyen állnak a sziv-érrendszeri és daganatos megbetegedések, valamint a balesetek. Szakmai programokat dolgoztunk ki, egészséggondozási célokat tűztünk ki ezeknek a - halálozást döntően befolyásoló - betegségeknek a megelőzésére és visszaszorítására. Ennek a munkának az eredményei azonban csak hosszabb távon jelentkeznek. Addig is megfelelő - szükség esetén - fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást , kell biztosítani az e betegségben szenvedőknek. Ezért a krónikus ágyszám rá növelése mellett az ehhez szükséges ágystruktúra módosítást a VII. ötéves tervben folytatjuk. /2. sz. táblázat/ ■ H ' V, Szükséges a fekvőbetegellátással együttműködő egészségügyi rehabilite tációs tevékenység végzése is, hogy a beteg minél teljesebb értékű emberként térhessen vissza a társadalomba: munkahelyére, családjába. Az orvosi rehabilitációs munka - amely mind fontosabb helyet foglal el a gyógyitó tevékenységben - ugyancsak hosszabb fekvőbeteg gyógyin26 } | i j ■■ • V I i * i
