1986. szeptember 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
I ' i házzá alakította át, ahol minden nap biztosítják a nyugdíjasok egészségügyi, kulturális és étkeztetési ellátását. A tanácsi anyagi ellátás rendszerében a felnőttvédelem területén évente több mint 11 i millió forint rendszeres és rendkívüli segélyt osztunk el. A kiskorúak segélyezésére megközelítően 1 millió forintot fordítunk. Sajnos meg kell állapítani, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma emelkedést mutat. 1984-ben 12,2% volt, ez a szám 1985-ben 16,4%-ra növekedett. Ugyanez az arány 1981-ben 11,6% volt. A veszélyeztetettségi okok között leggyakrabban az alkoholizmussal találkoztunk. Az egészségügyi integrációt követően a betegellátás tekintetében a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézethez tartozunk. Még az összevonást megelőzően tervbe vettük egy 12 munkahelyes körzeti orvosi rendelő megépítését, amelyet 1984-ben használatra át is adtunk. * Az egészségügyi ellátást alapvetően jónak ítéljük meg, de a 24 éve épült szakrendelő, az azóta megszaporodott lakosság ellátására már több szempontból szűknek bizonyul, az igen leromlott állagú tüdőgondozó átépítése pedig sürgősen megoldandó feladat. ■k Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az újonnan beépült családi házas és lakótelepi területein a gyógyszerellátás tekintetében feszültségek jelentkeztek. Ennek enyhítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük, de pozitív változás nem várható. 3. Kommunális ellátás helyzete A kommunális viszonyaink munkánknak az a területe, ahonnan a legtöbb jogos igény merül fel a lakosság részéről és ahonnan a legtöbb kritikát is kapjuk; politikai kérdéssé vált. Testületeink kiemelten foglalkoznak e témakörrel, amit az is jelez, hogy a napirendek kb. 70%-a kommunális kérdéseket tárgyalt. Az út és közműhálózatunk szegényes. S bár önmagunkhoz képest a fejlődést jelentősnek értékeljük, ez azonban messze elmarad a lakossági jogos igényektől. A kerület lakóinak társadalmi munkája ezen a területen érezhető a legjobban. A víz, gáz, csatornahálózatfejlesztés legnagyobb része önerős formában történik, míg a járdaépítést teljes mértékben társadalmi munkában végzi a lakosság. (8. sz. melléklet) Gázcsőfektetés Az önerős formában folyó gázépítési munkák 1983-ban kezdődtek úgy, hogy a Fővárosi Tanács VB Közmű és Mélyépítési Főigazgatósága egy meghatározott kontingens szerint biztosította a kerületeknek térítésmentesen a csőmennyiséget és a hozzátartozó szerelvényeket. A társulások alakulása olyan nagyszámú volt, hogy a csőigényeket az évente rendelkezésre álló kontingens nem tudta fedezni. A Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy évenként határozatban állapítja meg azokat az utcákat, amelyek az anyag kontingenst kitöltik. A sorrendiség megállapítása, a kimaradó közösségek részéről sok esetben kritika tárgyát képezte. 1985-ben lehetőség nyílt a sorrendtől független gázépítésre, ha a közösség vállalta a teljes költségeket, a cső és szerelvények árát. 8 AÁ \ _ CTCT - te I ___________________________________________________________________ -
