1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
T~ ’ ' » ■«» $ i faj- 2 \I. A fővárosi közúti dunai átkelőkapacitások fejlesztésére vonatkozó vizsgálat eredményei! 1./ A Duna-hidak története a városszerkezet kialakulásával összet függésben. A dunai átkelési lehetőségek mindenkor a főváros, illetve a helyén volt hajdani település fejlődésével szoros kölcsönhatásban alakultak ki, azaz: az átkelőhelyek a város növekedésével párhuzamosan, szerkezeti és úthálózati rendszerével összhangban létesültek,majd ezt követően visszahatva azokra, lényegesen befolyásolták a város- és úthálózat- fejlesztési törekvéseket. Az első hidak /Lánchid, Szabadság hid, Erzsébet hid/ az akkori belvárost határoló Kiskörút vonalában illetve azon belül épültek. Kivételt csak a Margit hid jelentett, melynek létesítését a Margitszigettel és Óbudával való kapcsolat megteremtése indokolta. A város növekedésekor az un. Belváros határa is kitolódott egészen a Nagykörút vonaláig. Ezért vált szükségessé a Nagykörút vonalában uj átkelési helyként megépíteni a Petőfi hidat. Eddig a pontig a főváros főúthálózatának és dunai átkelőhelyeinek fejlődése nagyjából megfelelt a hasonló szerkezetű - sugaras-gyürüs úthálózati rendszerrel rendelkező - nagyvárosok fejlődési modelljének. A főváros beépített területének növekedése és főúthálózat fejlesztése, valamint az átkelőhelyek létesítése közötti összhang tulajdonképpen az 1950-es években kezdett megbomlani, amikor a szomszédos hét várost és tizenhat községet Budapesthez csatolták. A II. világháborút követően újjáépített közúti Duno-hidjaink ugyanis az igy megnagyobbodott főváros Duna-szakaszának középső-, alig hét kin-es szakaszán helyezkednek el, miközben a város beépített partszakaszainak hossza mintegy 32 km-re ; nőtt. Az átkelőhelyek helyzetéhez hasonlóan, a Nagykörút kiépítését követően a főúthálózat fejlesztése is megtorpant, nem követte a reális igényeket. A 70-es évek elejétől meghatározott program szerint korszerűsítették a sugár irányú bevezető utakat, a körirányu elemek fejlesztése azonban elmaradt. így a legkülső, teljes hosszban kiépült körgyűrű a mai napig is a Nagykörút. A Hungária körút, melynek nyomvonalát már a múlt században kijelölték, egyelőre csonka gyűrűnek számit. 2./ Az átkelési helyzet általános értékelése Az előzőekben elmondottak mutatják, hogy a budapesti Duna-hidak a város területi növekedésével, fejlődésével összhangban épültek, nem sürgető átkelési igények kielégítése céljából, hanem azokat megelőzve, az úthálózat tudatosan alakított sugaras-gyürüs rendszerének elemeiként, s egyben a városfejlesztés különleges eszközeiként. így a motorizáció elterjedésének kezdeti időszakában relative óriási átkelési A 2 ( | • . 1 ■ m.mmm ■
