1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
75
!- 49 6 • 2 * < őrsé;: 6.2.1. Közúti Duna-alagut Egy, a belváros területén a Duna alatt vezetett közúti alagút gondolata fél évszázada szerepel •% a főváros úthálózatiéjlesztési elképzelései között. Minthogy elsősorban a Lánchíd és a Margit liid térségében vaunak a Belváros területén a legsúlyosabb átkelési nehézségek, a hatályos Közlekedésfejlesztési terv is e két hid körülbelüli felezőpont jában^ a Parlament tájékán irányozza eló az alagút létesítését. A korábban rügzitett elveknek megfelelően, a Duna alagút jelentősége elsődlegesen a belvárosi *tkelóforgalom minőség.1 avltását. s a lánchid szükségszerű tehermentesítésében jelentkezik, mivel az nlaguthoz csatlakozó úthálózat lényeges átkelőforgalom növekedést felvenni nem tudna. i-utóu. az alagútból érkező forgalom fogadó csomópontjaként a Moszkva tér átépítése, kapacitásnövelése megoldható, de a térhez kapcsolódó valamennyi utvonal/Mártirok útja, Szilágyi Erzsébet * fasor, Alkotás utca, Attila ut/ olyan kötöttségekkel rendelkezik, amelyek keresztmetszet növelést, Jelentősebb kapacitásiéjlesztést nera tesznek lehetővé. A pesti oldalon lényegében a Kiskörút vonala jelent meghatározóan szűk keresztmetszetei, ne- —. lyeu belül az úthálózat teljesen telitett, nem bővíthető. Az alagút fogadó csomópontjaként az Alkotmány utca-Bajcsy Zsilinszky ut torkolat lehetőségeit a Marx téri felüljáró léte meghatározza. A Marx tér, a népköztársaság utja-Bajcsy Zsilinszky ut csomópont, a Deák tér, az Astória csomópont, valamint a Nagykörút csomópontjai hálózatilag egymástól maximálisan függő, telitett csomópontok, melyek közül bármelyik átépítésével elért forgalomnövekedés, a szomszédos csomópontok forgalmi terhelését is fokozza. Iísyfa belvárosi Duna-szakasz bármely keresztt metszetében megvalósított fejlesztés elsődleges célja jelentős átkelőkapacitásuövelés lenne, úgy azt csak a csatlakozó úthálózat komplex, gyakorlatilag megvalósíthatatlan átépítésével le• hetne követni. A megvalósítandó cél tehát a belsőváros úthálózati rendszere kapacitásegyen- sulyának megteremtése mellett)elsődlegesen a forgalom minőségének Javitása, a forgalonáramlás folyamatosabbá tétele, s ezzel a környezeti ártalmak csökkentése. £.2.11 Vonalyo•:etési változató): Csaló,zá-’.v utcai alagút a./ Az alagút a Csalogány utca éa az Alkotmány utca között létcoit kapcsolatot egyetlen 8,9o in átmérőjű műtárggyal. Minthogy forgalombiztonsági szempontból a 2::1 sávos keresztmetszet nem fogadható cl, ugyanakkor azonban n 2x2 sávos kialakítás átbocsátóképessége nem használható lei és technikai vonatkozásban számos nehézséget támaszt, ezért olyan bővített kétsávos keresztmetszet /7i3om/ lenne célszerű, amely még lehc- tővé teszi az elakadt gépkocsik mellett az elhaladást. A közúti űrszelvény magassága 3,5o m, a max. emelkedő 6 /. As alagút a Margit-hid és kisebb mértékben a Lánchidhos csatlakozó úthálózat részbeni tehermentositéséro alkalmas, megengedhető forgalma looo-lloo E/h/irány lenne. /44.b. ábra/ t b./ As előző változathoz képest a különbség mindössze annyi, hogy az alagút az Alkotmány utca helyett a Báthori utcában ér véget. A két változat kb. azonos értékű, o Báthori utcai változat forgalmi kapcsolatai némileg kedvezőbbek, de a Nagymező u-i csomópont túl bonyolult kialakítását eredményezi. c./ As átvezetés két, egyenként 3,2o in átmérőjű 2 forgalmi sávos, egymástól függetlenül vezetett alagútból áll. A pe3ti oldalra érkező alagút a Báthori utcában ér véget, mig a Pestről induló az Alkotmány utcából indul. A budai oldalon mindkét alagút torkolcta - eltolt elrendezéssel - a Csalogány utcában van, ami megkönnyíti a forgalmi kapcsolatok kialakítását. Minthogy átbocsátóképesség tekintetében a pesti oldal jelzőberendezései maradnak a meghatározók, bár az előző változatokhoz képest a forgalmi súvolc száma megduplázódik, a teljesítőképesség nem növekedhet a kétszeresére. I ^ \ "’**** te WÉf* < .0 I
