1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
4 - 26- l 5. A dunai átkelések forgalmi körül 5.1. A Duna-hidak hálózati szerepe Dudapest Duna-lüdjai közül az országos utliálózathan illetve közúti forgalomban elsősorban az Árpád-hid, Erzsébet-hid és Petőfi-hid szerepe jelentős, mig a Margit-hid, Lánchíd és Szabadságiad szinte kizárólag városi forgalmat bonyolít le. A tranzitforgalom részesedése a fővárosi forgalomban alig kimutatható /o,2 // az érintett hidak terhelésénél: pedig legfeljebb 7-9 /-a. Az UVATEHV vizsgálatai szerint, a fővárosba vezető utak összes forgalmának 1/3-ad része a vá- rosliatáron kivülről érkező forgalom, s ezen 1/3-ad rész további 17-19 55-a az áthaladó /tranzit/ forgalom; naponta összesen mintegy 25ooo jármit. Az országos úthálózat közúti forgalmát bonyo- ' litó Duna-hidak esetében is, a terhelés döntő részét a városon belüli forgalom jelenti. A lUdakon lebonyolítható forgalmat a forgalmi sávok száma, a hídfők kialakítása, és a kapcso- ^ lódé hálózat lehetőségei együttesen határozzák meg. E három tényezőből általában a hídfők állapota és a kapcsolódé úthálózat a nértékadóak, ezért a meglévő Duna-hidak áteresztőképessége csekély mértékben fokozható. A hidal: forgalmát jellemző adatok a 3/a ábráról olvashatók lo. » " f /5.2. A jelenlegi közúti forgalmi viszonyok A dunai átkelések napi forgalma 1905. évben mintegy 325-33o ezer egységjármü volt, a csúcsidőszak óraforgalna elérte a 17-10 ezer egységjármüvet irányonként. A forgalomnak az elmúlt években történő változásait elemezve megállapitható, hogy 19Co-ig megtorpanásoktól eltekintve az átkelő forgalom folyamatosan növekedett. 19Go-ban a forgalmi igény jelentősen meghaladta a megengedhető forgalmat, ettől kezdve 1905-ig a hidak forgalmánál: bizonyos határok között ingadozó stagnálása figyelhető meg: 1985 óta, a kiszélesített Árpád-hid forgalombahelyozé3e után ismét növekedés tapasztalható. Az l/a ábra az országos és a budapesti gépjárműállomány növekedési grafikonját, az 1/b ábra / a dunai átkelőhelyek átbocsátóképességének és átkelési igényelnek alakulását mutatja be 193o-19G4 között, a 2/a ábra a forgalmat hidasként szemlélteti 1965 és 1984 között. Az ábrákból kitűnik, hogy miközben a motorizáció mértéke folyamatosan nőtt - Budapesten looo lakosra ' 1975-ben 75, 1905-ben 164 személygépkocsi jutott - az átkelési forgalom változása a növekedést bizonyos gazdasági körülményektől és as üzemköltségek alakulásától függő megtorpanásokkal kö/ vette. Ezek hatása átmeneti, s mind a 70-es évek közepén, mind a GO-as évek elején csupán 2-3 éves stagnálást okozta!:. Á.;. m Az 1981-G4 évek közötti stagnálás fontosabb oka a hidak átbocsátóképességének kimerülése volt, as időszakos visszaesés pedig az Árpad-Md korszerűsítésével függött össze, ekkor a hid átbo- ''fi csátóképessége irányonként G00-1000 E/h értékkel csökkent. E liiáhyt a többi Duna-hid nem tud- - . ta pótolni, igy 1981-85 között a dunai átkelési lehetőségek csak egy esőjeként forgalom lebo- nyolódását tették lehetővé. A forgalmi körülmények változására jellemző, hogy mig 1975-ben, az összes dunai átkelés irányonkénti lo forgalmi sávjának csúcsóra-forgalma nem érte el a 12.ooo E/h értéket, addig 19G5-ben a iád felújítások eredményeként 12.7 forgalmi sávra bővült keresztmetszeten, 17.5oo E/h nagyságú forgalom haladt át. Minthogy a 12.7 forgalmi sáv megengedhető forgalma nem haladja meg a 16.2oo E/h-t, as átl:elési lelietőségclc gyakorlatilag kimerültél:, a hidal: legtöbbjén napi 6-7 órán át a lehetőségeket meghaladó forgalmi igény és zavart, torlódásos állapot figyelhető meg. /A 3/a ábra a Duna-hidak 1905. évi megengedhető és tényleges forgalmánál: viszonyát, a 4. ábra forgalomáramlási viszonyaikat mutatja be./ SL | ■ V '' 1 1 * * A * • mtp | __
