1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
■ te , ■. aotjt •' • ’V « V&vhfí', ■ ' ' fi, > ',:í-*v . 7 q J ‘ ‘"V ' í Á 1 ,, ‘htU *1* ■ t • • * ♦ i- 13 városrészt az immár négy évtizede kiépült pesti Nagykörút déli végével összekötve,jelentősen ta járult hozzá e délnyugati városrész további fejlődéséhez. Ugyanebben az évben /1937/ befejeződött a Margit-hidnak a csatlakozó bal- és jobbparti körut-azakaozok méretéhez illeszkedő kiszélesítése is. Az Árpád hid 1939-ben megkezdett építését a második világháború megszakította; a hídhoz csatlakozó óbudai főúthálózat jelentős bontásokat igénylő kiépitésóre csak a negyvenes évek végén, a főváros hatodik közúti Duna-hidjának megnyitására 195o-ben került sor. Óbuda átépítése azonban csak e hidépitcs után, mintegy két évtizeddel később, az első házgyár üzembe helyezésével indult meg nagyobb ütemben. . A főváros beépített területének növekedése és a hídépítés közötti összhang, a fejlődés arányossága tulajdonképpen e század első évtizedeiben, az akkor még csak tiz- illetve tizennégy- kerületes Budapest határaihoz tapadó elővárosok é3 községek rohamos fejlődése következtében borult fel. Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a második világháború pusztításai következté- "• ben összes Duna-hidjainkat újraépíteni kényszerültünk. A hidak újjáépítésének programjában sajáton helyet foglal el a Kossuth hid, amely a Batthyány tér tengelyének vonalában 1946-ban nyílt meg és 1956-ig szolgálta a főváros közlekedésének ügyét. A hidépités lendülete azonban k ' az ötvenes évek elején megtört; mig 1946-1952 között hat közúti Duna-hid épült, a Petőfi hid megnyitását követően csak 12 év múlva került sor az uj Erzsébet hid forgalomba helyezésére s ezután további két évtized telt el a kiszélesített Árpád hid átadásáig /1984/. E hidak egyike 3em jelentett azonban ni kapcsolatokat! Ugyanakkor a szomszédos hét várost és tizenhat községet Budapesthez csatolták /195o/ és az ötvenes évek végén hazánkban is megkezdődött a személygépkocsi-forgalom rohamos fejlődése. Közúti Duna-hidjaink viszont az igy megnagyobbodott főváros Duna partjainak középső-, alig hét kra-es szakaszán /1644,3-1651,4 fkra-elc között/ helyezkednek el, mig a város beépített partszakaszainak hossza mintegy 32 laa /1628-166o fisa/. . Ósszehasonlltápképpen: Becs eredetileg csupán a Duna jobb partján épült ki, csak e század eleje /a balparti Floridsdorf bekebelezése/ óta tekinthető a Duna mindkét partján települt városnak. Az osztrák főváros területe 20, lakosszáma 25 /-kai alacsonyabb, mint Budapesté; személygépkocsi-ellátottsága azonban a budapestinek kétszerese. Bécs közúti Duna hidjai - egy kivétellel - ugyancsak elpusztultak a második világháború végén, ezeket újjáépítették. Egyetlen megmaradt hidja viszont 1976-ban összeomlott. Becsben az 1964 óta eltelt két évtized folyamán 5 uj és 2 /időközben már feleslegessé vált és ezért lebontott/ félállandó jellegű, a budapesti Árpád híddal azonos nagyságrendű közúti Duna-hidat építettek. Az osztrák államterületen belül kedvezőtlenül poriferiália fekvésű Bécs Duna hidjai a város beépített területéhez képest arányos eloszlÚ3uak cs ami ugyancsak lényeges: a Dunán felfelé 30, lefelé 40 km-es távolságban is találunk közúti Duna hidakat. /Túlin, Halnburg/. ^ í. Az elmondottakból következik, hogy a Duna-hidak eddigi fejlődését, jelenlegi gondjait és fejlesztési teendőit egyaránt csak a teljes budapesti főúthálózat ervüttes szemlélete alapján lehet helyesen megítélni. I "V ; 33 \ fa Itt * i \ _________________________________________________________________________________ * : . _____
