1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

36

i i

i- lo - _

(

I- A hídfelújítások Idején helyettesitő feladatok ellátására nem alkalmas.- Környezetvédelmi szempontból a középső térségre gyakorolt közvetett pozitív hatása kismértékű.- iűnco összhangban a Közlekedésfejlesztési tervvel és a távlati hidfejlesztési elgondolás okkal.- Nera illeszkedik a budapesti agglomeráció regionális rendezési tervéhes; ujabb tagoló- elválaostó elemeket teremt a város szerkezetében.- Kiépítendő csatlakozó úthálózata hosszú, építőse nem szakaszolható optimális módon.- Megvalósítási költségei magasak, üzemköltségeket csökkentő hatása viszont viszonylag kis mértékű.

As előnyök és hátrányok mérlegelésével megállapítható, hogy a dőli térségben a lágymányo- •

ci hid a legmegfelelőbb hidfejlesztési változat.

i

7. Közúti átkelőhely-fejlesztések sorrendisége

Az uj átkelőhelyek megvalósítási sorrendjének meghatározásánál a legnagyobb Jelentőségű és legnehezebb feladat az elsőként megválósíténra javasolt átkelőhely helyes kiválasztása, mert - a jelen szerteágazó problémáira való tekintettel - ennek kell a legösszetettebb követelményrendszert kielégítenie; nevezetesen, az uj átkelőhely- kedvező módon elégítse ki az átkelési igényeket, pótolja as átkelési kapacitáshiányt,- a város minél nagyobb részén javítsa a közlekedési viszonyokat, vagyis töltsön be minőségjavító ozoropet is,- legyen jól illeszthető a város jelenlegi úthálózati szerkezetéhez,- illeszkedjen a távlati váro3- é3 közlekedésfejlesztési elképzelés okhoz,- legyen alkalmas a hidfelnjitások idején helyettesitő feladatok ellátására,- a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költségráfordítással, ütemezetten legyen megvalósítható.

A követelményrendszer együttes kielégítésére egyedül a lágymányosi hid alkalmas, ezért indokolt ennek elsőként történő megvalósitása.

Ilivel a 90-es évek közepétől fokozatosan újratermelődnek az északi térség kapacitásgondjai, még ebben az évezredben szükséges as észalri hid megépítése.

'i rá

Harmadikként, azaz - amennyiben a lánchid állapota lehetővé te3zi - az északi hid után célszerű megépíteni a belvárosi Duna-olagutat a forgalom minőségi javitása érdekében. «

Megvalósítását azonban mindenképpen a lágymányosi Ilid átadását követő időszakra kell előirányozni. Ennek oka egyrészt az, hogy a fennálló és egyre növelrvő kapacitáshiány pótlására nem alkalmas, másrészt minőségjavitó hatása csak akkor érvényesülhet, ha az átkelési igényel: kielégítése már megtörtént.

Kielégítetlen átkelési igények ' létezése esetén az alagút, minőségjavitó hatása a gyakorlatban nem valósulhat meg, hiszen ezen igények - kihasználva as uj átkelőhely nyújtotta lehetőségeket - azonnal megjelennek as átkelő forgalomban. Ezért az alagút nem az építését megelőző forgalom viszonyainak javítását, liánéra uj forgalmak bekapcsolódását, és igy az átkelőforgalom növekedését eredményezi. Eorgalomtorerató és vonzó hatása folytán a Belváros forgalmi koncentrációja tovább növekedne. Ennek a folyamatnak a megakadályozása forgalomkorlátozó intézkedések bevezetésével nera lehetséges.

i ffJ :

\ ------------i

\

_____________________________________ma______1

I