1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
| I i J- 6 c./ A közeljövő két, az átkelési viszonyokat pozitiv irányban befolyásoló legfontosabb közlekedési fejlesztése az MO autópólyagyürü egy részének és a Délbuda-Rákospolota metróvonalnak a megépítése. A főváros úthálózatának legkülső körgyűrűjét jelentő MO autópálya - majdani teljes kiépítésekor - nemcsak a tranzitforgalom, hanem az egész fővárosi közlekedés szempontjából is kedvező hatású lesz, mivel lehetővé teszi, hogy a városon áthaladó forgalom ne terhelje a gyűrűn belüli úthálózatot és Duna-hidakat. 1990-ig elkészül az autópálya-gyürü M5 autópálya ós 6-os ut közötti, majd 1995-ig a 6-os ut és Ml autópálya közötti szakasza, 2x2 sávos autóútként. Jelenleg a fővárosba érkező 15 országos főközlekedési utón, a város határát 150 ezer gépjármű lépi át naponta, ebből mindössze 25 ezer halad át Budapesten, 125 ezer a fővárosba igyekszik. /Országos Közúthálózat Fejlesztési Keretterv 1985/. A 25 ezer gépjárműnek csak egy része halad át a 6 Duna-hid valamelyikén, miközben azok napi forgalma 325-330 ezer egységjármü. Az arányokat szemügyre véve megállapítható, hogy az MO autópálya első szakasza ugyan javítja majd a főváros legdélibb részeinek közlekedési viszonyait, mivel kedvező közúti kapcsolatokat teremt az érintett déli kerületek között, valamint az agglomerációs övezet számára, és megfelelő színvonalon vezeti a tranzitforgalom egy részét, de a fővárosi Duna-hidak forgalmi körülményeire az autópálya uj Duna-hidjainak hatása minimális lesz. Megépítésének igazi jelentősége az, hogy első láncszemét jelenti egy hosszú, évtizedekig tartó szisztematikus hálózatfejlesztési folyamatnak, melynek valós hatása akkor érvényesül majd, amikor ez a már teljessé tett maga3 színvonalú utgyürü felfűzi a főváros határán az összes autópályát, és fűközlekedési utat. Az MO gyürü első szakaszának megépítése tehát a fővárosi belső forgalom számára megvalósuló átkelőkapacitás fejlesztéssel összhangot alkotó, azt kiegészítő közlekedési beruházás, amelytől azonban elhelyezkedése, hálózati kapcsolatai és várható forgalmának nagysága miatt nem várható a jelenlegi Duna-hidak feszültségeinek feloldása. Az ujabb metróvonal lehetőséget teremt a rendkívüli parkolási gondokkal küzdő Belvárosba irányuló személygépkocsi és autóbusz forgalom egy részének kiváltására. Abszolút értelemben is némiképp javítja majd a közúti átkelés lehetőségeit, mivel a Szabadság hid villamos vágányzónáját a közúti forgalom számára felszabadítja. A fenti két létesítmény előnyös hatása azonban nem lesz képes megoldani az átkelő forgalomban jelentkező súlyos problémákat, összehasonlításképpen említhető a metró kelet-nyugati vonalának hatása. Ennek Dunát keresztező, un. második szakaszát 1972-ben helyezték forgalomba. A felszíni tömegközlekedésben mutatkozó lényeges csökkenés csak átmenetileg jelentett érezhető tehermentesítést az átkelő- forgalomban, a közúti forgalom növekedése csakhamar betöltötte a felszabaduló közúti kapacitást. ÁL ' » tggg in ■ ... ” . !»
