1986. július 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
203
a ,? te, MfSlp ♦ i a- 2 Az épületek állaga, kommunális ellátottsága és belső felszereltsége nem elégítette ki a kollégiumi élet kívánalmait. A kollégiumi elhelyezést igénylő szakmunkástanulók 9o %-a munkásszálláson került elhelyezésre. Ilyen bérleményként működött a 45.sz. Önálló Szakmunkástanuló Otthon és a 36.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma 27oo férőhellyel. Ezen bérleményeket - épületcserékkel - megszüntettük, az átvett épületek felújítása, kollégiumi célra alkalmas átalakítása jelenleg is feladatunk. A 7o-es évek elején a szülők kollégiumi elhelyezés iránti igé- nye indokolta a kialakult zsúfoltságot. A tehetséges munkás, paraszt származású fiatalok ezreinek teremtettek a kollégiumok lehetőséget arra, hogy Budapesten országoshirü középiskolákban folytathassák tanulmányaikat. Ez jelentette a kollégiumok vonzerejét, feltételeik, körülményeik másodlagosak voltak. Az V.- VI. ötéves tervidőszakban javult a helyzet az uj intézményekkel, központi segítséggel és támogatással feltételeik is változtak. Ezzel a 7o-es évek közepén elértük, megközelitettük a vidéki családok többségének lakáskörülményi szintjét. Feltételrendszerük javulása, fejlesztése az 197o-es évek végén lelassult, majd stagnálni kezdett. Az 198o-as években a kollégiumi elhelyezések iránti igény is csökkent. Ennek oka, hogy a falun élő fiatalok helyzete jobb lett a családi házban, mint fa a kollégiumban. A kollégiumok nagy és zsúfolt /16-2o fős/, eme- fi letes ágyakkal rendelkező lakószobáival, külön követelményeivel nem vonzóak az uj helyzetbe került fiatalok számára. Ma már nem vagyunk versenyképesek a falun élő fiatalok helyzetével . Ezért inkább vállalják a közeli lakóhelyekről való bejárást, mint a kollégiumi életformát. /Pl. Budapest környékéről megközelítően annyi szakmunkástanuló ingázik naponta, mint amennyien a kollégiumban élnek, s tanulnak/. Kollégiumainkban f ZoZ H 4 . * "" ■ ——i- ----------- ■ X í *
