1986. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

. i- 9 ­bán folyamatosan figyelemmel kisérte és sok irányban támogatta a magánerős közműfejlesztéseket. Munkakapcsolatuk a kerületi szakigazgatási szervekkel mindennapos volt. A tájékoztatás - az 1986.évi új rendszerre történő áttérés néhány részletkérdé­sétől eltekintve - folyamatosan és megfelelő szinten történt. Rendszeresen részt vettek azokon a megbeszéléseken,amelyeken a kerületi tanácsok és a közművállalatok egyeztették programjai­kat. Képviseltették magukat a kerületi tanácsok e témát tárgya­ló testületi ülésein. A Főigazgatóság az önerős épitések gyakorlatát munkaterv sze­rint első ízben a vizsgálat időszakában ellenőrizte a Fővárosi 1 Csatornázási Müveknél, valamint három kerületben /XI., XIV. és XX.kér./. 2/ A helyi erős fejlesztés szervezése és intézése a közművállala­toknál A közművállalatok a helyierős fejlesztési konstrukciót kedvező­en fogadták, lényegében kezdeményezői és anyagi lehetőségeik­től függően kiterjesztői is voltak ennek. Ez azzal függ össze, hogy egyfelől jelentős fogyasztói "nyomás" alól szabadultak fel, másfelől a vagyonba vétellel a magánerős fejlesztés kedve­ző gazdasági hatást is gyakorol. A helyierős fejlesztések ügyin­tézésére ezért ezek a vállalatok viszonylag gyorsan felkészül­tek, a szükséges belső szervezési intézkedéseket megtették. A vállalatok a kerületi tanácsokkal operativ munkakapcsolatot alakítottak ki. A Főigazgatóság bevonásával együttesen határoz­ták meg a fejlesztés céljára rendelkezésre álló források elosz­tását, közösen törekedtek a magánerős társulások érdekvédelmé­re például a hanyag, megbizhatatlan kivitelezők kizárásával, stb. A közművállalatok rendelkezésére bocsátott és saját forrá­sok elosztása az igények és a fogyasztás-sürüség függvényében történt, pl. a gázvezetékek vonatkozásában a "hősürüség" alapján. 33 "t l _____________ .. — ■ .. - — - T —----------------------------—' t

Next

/
Thumbnails
Contents