1986. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

34

. ___________________________________________________—.——— —---------------------------- —---------------------------------------'TT X ♦. •*.*»* ■ ***

I I

_ 4 _

A felsorolt tényezők következtében az alacsony hatásfokkal ellátható területek önerőből történő közmű vésitésének nincs más reális alternatívája.

A helyierős közműfejlesztés lényegében 1982-1983-ban kezdődött.

A vizsgált időszak tehát csaknem az eddigi teljes fejlődéséi időszakot átfogta. Megállapítható volt,hogy ez a megoldás jelentős feszültségeket vezet le és jól szolgálja a lakossági igények kielégítését. A vizsgált időszakban - egyre gyorsuló ütemben - ön- erőből épült meg a vezetékes gázellátásban 243.064 m, az ivóvíz 1 ellátásban 14.173 m, a csatornahálózatban 18.558 m közművezeték. A fejlődés különösen a gázellátásban volt kiemelkedő, mivel az önerőből épült utcai vezetékek a fővárosi gázhálózat több mint 10 %-át teszik ki.

Az 1986.1.1-ig alkalmazott gyakorlat szerint a magánerőből épitő közösségek az építéshez szükséges cső- és szerelvényanyagokat ingyenesen a fővárosi közmüvektől kapták. Ez a gázvezetéképités területén átlagosan a költségek 1/3-át, a csatornaépítésben 1/4- ét jelentette. Ezáltal a közműfejlesztésbe 1983. és 1985. között pótlólagosan bevont lakossági erőforrások a vezetékes gázellátásban 365 millió Ft-ot, az ivóviz ellátásban 16 millió Ft-ot, a csatornaépítésben 39 millió Ft-ot, együtt: 420 millió Ft-ot tettek ki.

Az Elektromos Müvek helyzete alapvetően más, mint a társközműve' V,

ké. Az eltérés lényege, hogy a főváros belterületei elektromos árammal csaknem teljeskörüen ellátottak. A fejlesztések döntően a célcsoportos forrásokból, vagy magánerőből megvalósuló lakótelepek ellátására irányulnak.

I.

r

A vizsgálat megállapításai

1/ Az önerős közműfejlesztés fővárosi irányítása és koordinálása A Fővárosi Tanács és szakigazgatási szerve a Közmű- és Mélyi - - - I i

í *

L _____________ A