1986. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

32

I- 2 kér.tanácsoknál e témában folytatott ellenőrzési anyagait, továbbá ezirányú bejelentések vizsgálata során szerzett tapasztalatokat is.

Budapest közművesitése az európai nagy fővárosok közműveinek fejlődését viszonylag gyorsan követte. A ma régi városmagnak tekintett területen korszerű és magas színvonalú ellátottság a- lakult ki. Ez modernsége mellett szűkkörüségében kifejezte az akkori társadalom ellentmondásait: a jómódú településrészek és szegénynegyedek kontrasztját csakúgy, mint a főváros és a környék nagy különbségét. Egyfelől a közszükségletek társadalmi korlátainak felszabadulást követő megszűnése, az igények ebből eredő rendkívül gyors kiterjedése, másrészt a főváros peremvárosok és községek becsatolása utján történő növekedése, Budapest közüzemi ellátottságának arculatát kedvezőtlenül változtatták meg. A növekvő igények lényegében csak a meglévő kapacitások túl- feszitett kihasználásával, a szinttartó és rekonstrukciós jellegű beruházások halasztása mellett voltak kielégithetők .

Az 1960-as évek elejétől a közüzemek fejlesztését jelentőségük- nek megfelelően rendezték. Eközben azonban - különösképpen a hálózatok elöregedett állapota miatt - a közüzemek továbbra is a normálisnál nagyobb és növekvő mértékben voltak kénytelenek erőforrásaikat rekonstrukciós tevékenységre fordítani, ami a közüzemi ellátás területi kiterjesztését korlátozza.

Az elmúlt 25 év folyamán Budapest közmű-ellátottsága kedvezően alakult. Napjainkban a meglévő lakásállomány tekintetében a vezetékes ivóviz ellátottság 95 %-os, a csatornázottság 84 %, a vezetékes gázellátás 68 %-os, a villamosenergia ellátottság csaknem 100 %-os.

Nem ilyen kedvező a helyzet az igények kielégítése vonatkozásában.

Ez több tényezővel függ össze:- a háztartási technika fejlődése, a villamositottság fokozódása

|

» mm • <* n% -a&sp