1986. május 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

408

„..mm ' ' " — - " ^

ti • * - 5®

I

i- 4 ~

Általános gyakorlattá vált, hogy a kerületi tanácsok és az intézmények a gondok enyhítésére mobilizálható pénzeszközeik döntő részét állagmegóvásra fordították, de terveiket igy sem tudták mindenütt maradéktalanul megvalósítani.

Csökkent a kivitelezői kapacitáshiány és mind jellemzőbb, hogy a kivitelezők kiválasztása több árajánlat figyelembevételével történik és gyakrabban kerül sor a versenytárgyalás utján elnyert kivitelezői szerződéskötésre is.

Előrelépés érzékelhető a műszaki ellenőrzés személyi feltételeinek —

javításában, ezáltal kisebb mértékben a tevékenység színvonala is emelkedett. Hiányos, vagy formális munkavégzés azonban különböző okok /leterhelés, átmeneti vagy tartós kiesés, fluktuáció, stb./ miatt még gyakran előfordul.

A aaját kivitelezésű állóeszközfenntartási tevékenység részaránya kismértékben növekedett, de változatlanul a napi feladatok, kisebb volumenű munkák ellátására terjed ki.

Munkaerő*- és bérgazdálkodás

Az intézmények - kevés kivétellel - önálló bérgazdálkodási jogkörükkel megfelelően éltek. Fokozott figyelmet fordítottak a feladatellátáshoz igazodó létszám kialakítására, a munkaerő egyenletes leterhelésére, a szervezettebb foglalkoztatásra, a béralap ésszerű felhasználására.

*

Saját hatáskörben hatékony intézkedéseket tettek a létszáméiig- tottságnak a feladatok függvényében történő felülvizsgálatára, a létszámcsökkentéssel járó lehetőségek kihasználásával, a nagymértékű fluktuáció és az esetleges béraránytalaneágok csökkeríiesére, illetve a bérszinvonal növelésére /Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, István Kórház, szakmunkásképző intézetek, egyes kerületi tanácsok/.

A létszám- éa bérellátottság az oktatási és művelődési intézmények területén érzékelhetően javult. Az 1984-ben végrehajtott pedagógus bérrendezés kedvezően hatott az üres állások betöltésére, a szakffO&

te

m i