1986. május 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

254

)

I

népgazdasági ágban és összességében is csökkent a foglalkoztatottak száma* Legnagyobb mértékben /I8,3 fa-kai/ a tanácsi épitőipar létszáma csökkent, amely egyes területeken akadályozta a kivitelezési-felujitási feladatok megfelelő színvonalú ellátását, a határidők betartását. A tanácsi kereskedelem ugyancsak jelentős /fa fa-ot meghaladó/ létszámcsökkenése is tovább rontotta a kiszolgálás színvonalát, növelte n zárvatox'tó boltok szárát.

1984-ben a tanácsi válla latok közel felénél jövedelmezőséghez kötött bérszabályozási forma, fal vilin latnál központi bérsza- 1 bályozás érvényesült és 4 vállalatnál - az 1905. évi szabályozórendszer-módositás előkészítéseként - kisérleti bérszabályozás került nevezetésre.

A tanácsi vállalatok átlagbére. > illetve átlagkeresőte 1534. évben a népgazdaság szocialista szektorához hasonló mértékben /fa,6, illetve 6,4 fa-kai/ növekedett. A vállalatok bérfejlesztése az egyes bérszabályozási formákban a szabályozó-rendszer által lehetővé tett és saját erős /adózott/ bérfejlesztések eredménye- ként 2,7 és 8,6 % között szóródott.

A vállalatok keresetnövelési lehetősége az 1985. I.1-ével bevezetett uj kei'esebszabúlyozási formákban alapvetően adóviselő jövedelemtermelő képességüktől függ.

198fa. január 1-től 40 tanácsi vállalat /59»6 fa/ kei'eset3zint- szabalyozást, 16 vállalat /lfa,8 fa/ keresetnövekmény-szabályozást alkalmaz, és 45 vállalat /44,6 fa/ tartozik, illetve saját döntése alapján alkalmaz központi keresetszabályozást.

A tanácsi vállalatot tel.les munkaidős dolgozóinak átlagkeresete 1985* évben a népgazdasági tex-vben előirányzottnál nagyobb raér- tékben, 9*5 fa-ka 1 emelkedett, amelyben jelentős szerepe volt a foglalkoztatottak számának közel 3 fa-os /4.216 fős/ csökkenésének.

| í K

í fiJI ■ © 8-,r - , |L - 11 -