1986. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

I

í

ra 7 ra

Elmarad nagyrészt azonban annak az elemzése még az intézmények részéről, hogy a többletbevételeket milyen ráfordításokkal érték el.

A bevételek beszedésére, a behajtási tevékenység javítására fokozott gondot fordítottak a gazdálkodók. Ennek ellenére pl. az állami gondozási díjhátralék a már ismert okok miatt a vizsgált időszakban sem csökkent.

Állóeazközgazdálkodáa. műszaki ellátás re

Az állóeszközök /épületek, gépek, berendezések/ kihasznált- ' ságának helyzete, karbantartása, felújítása változatlanul a figyelem központjában állt, de továbbra ia a gazdálkodás egyik legérzékenyebb területe. Itt halmozódott föl ugyanis az elmúlt időszakokban a legtöbb, a feladatellátás mennyiségét és minőségét egyaránt befolyásoló gond,

A nőm kellően kihasznált intézmények esetében /csocsamőott- honok, bölcsődék/ összevonással, a helyiségok más célra történő átprofllirozásával igyekeztek biztositani a megfelelő kihasználtságot. A gépek, műszerek hasznosítása általában megfelelőnek Ítélhető, Több intézményben azonban « tett intézkedések ellenéibe jelentős a használaton kivüli eszközök mennyisége /Tétényi, Korányi S» Kórházak/.

Felújítási, karbantartási föladataikat az intézményok a műszaki ée szakmai szempontok alapján kialakított rangsor szerint középtávú, illetve éves to ivekben rögzítették.

Alapvető probléma, hogy a fenntartásra tervezhető pénzeszközök, illetve a felújítási célokra biztosított előirányzat nem nyújtott fedezetet a szükséges feladatok megvalósítására.

Általános gyakorlattá vált, hogy a kerUleti tanácsok és az intézmények a gondok enyhítésére mobilizálható pénzeszközeik döntő részét állagmegóvásra fordították, de terveiket így sem tudták mindenütt maradéktalanul megvalósítani.- re ’ ' ¥

.01 + - «*S*

i. 3

l 1

i

' —-----------------------------------i —*