1986. február 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
189
i * í J.sz. melléklet Az Észak-budapesti szennyviztisztitó telep I-II. ütemének technológiája. A tisztitótelep vízgyűjtő területén keletkező szennyvizek csigaszivattyús átemelőn ill. nyomócsövön keresztül a fogadó- almába kerülnek. A rácsok a rácsszemetet távolitják el a szennyvízből, a légbefúvásos homokfogóban pedig a homok jellegű üledék kiülepitése történik. A rácsszemét víztartalma préseléssel csökken, majd a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égé- te tik el. A homokfogó üledéket mosás és ülepités után lerakóra szállítják. Az előzőekben ismertetett előmechanika által tisztított szennyvíz - az elosztóaknánál történő vízmennyiség mérés után - az u.n. egyesített műtárgyba kerül, amelynek elemei - előlevegőztető, előülepitő, levegőztető, utóülepítő ós fertőtlenítő medencék - együttesen biztositják a szennyvizek finom mechanikai ós biológiai tisztítását, valamint az időszakos - külön előírásra történő - fertőtlenítését is. Az ülepítő medencék hosszanti átfolyásúnk, a levegőztetés módja mélylógbcfúvás, központi kompresszorházból biztosított levegővel. A tisztított vizek a Duna sodorvonalába jutnak nyomócsövön. A műtárgyból kikerülő szennyvíziszap sűrítő műtárgyakba jut. A sűritett iszap kétlépcsős rothasztására elő és utórothasztó tornyok szolgálnak, a rotliasztás során keletkező értékes bio- fl gázt hő és villamosenergia termelésre használjál: fel. A kirothadt iszap utósűrités után az iszapcsarnokba kerül, ahol meszcs-vaslcloridos pelyhesités után válcuumdobszűrőn csökkenti a víztartalmat, ill. az iszap egy részének granu- lálására is lehetőség van a száritó berendezéssel. , j 4Í \ L --------- , * tt *» mtp