1986. február 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

309

* 9em »•* '‘'-.Ja® I- 12 ­- Az 1985-ös tapasztalatokat figyelembe véve az érintett lakosság közvetlen felkeresése bizonyulhat a legeredménye­sebb módszernek. így van mód a személyes tájékoztatásra, véleménycserére és agitációra. A családok felkeresésében közreműködhetnek a tanácstagok, póttanácstagok, lakóbizott­sági aktívák, körzeti népfront és pártaktivák valamint mind­azok a társadalmi munkások, akik a TEHO bevezetésével egyet­értenek és azt képviselni is tudják. Kiemelten fontos feladat a fenti aktívák pontos, tárgyszerű felkészítése az esetleges vitatható kérdésekre.- A kerületi tanácsoknak indokolt áttekinteni nyilvántartá­saikat, hogy a határozatokban rögzített mentességi felté­telek alapján felmérjék azok körét akiket szükségtelen fel­keresni . (- Ezen a körön túl nyilatkoztatni szükséges az érintett 1 a - kosságot-záradékolt nyilatkozaton - az egyetértésről és az esetleges mentességi kérelemről és annak alapjáról. A központi irányelv szerint az ilyen nyilatkozatot tet­tek szavazatát nem lehet számitásba venni az összesítésnél.- Ugyancsak a központi irányelvben megfogalmazottak szerint a lakóhelytől tartósan távollévők-, ha nem érhetők el, és igy a nyilatkozattételük sem megoldható-, a fizetésre kö­telezhetők köréből levonhatók. 5. Tapasztalataink szerint a tömegkommunikáció is későn kezdett el foglalkozni a TEHO-val, érezhetően központi eligazítás nélkül. Ezt a politikai előkészítés során a helyi informá­ciós eszközök/üzemi, kerületi lapok, kábel-televizió, hir­detőtáblák, üzemi hangos híradók stb./ célirányos felhasz­nálásával sem sikerült ellensúlyozni. A lakosság folyamatos tájékoztatása és meggyőzése érdekében szükséges a helyi és a központi sajtó és tömegkommunikációs eszközök összehangolt felhasználása. _______________________________________ ■ —---------- Jf: — te- x %®/ : 3?6

Next

/
Thumbnails
Contents