1986. január 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

tó,: X

eb** * , .4®

'

I

ra 5 ra

a.) A tanácsi tervezésben kiemelt szerepe voll} a telepszerű lakásépítésnek.

Egyrészt a beszűkült lehetőségek, másrészt az épitési kapacitás hiánya miatt a lakásépítés mennyisége elmaradt a tervezettől.

Ez különösen az 1984/85.évi lakásgazdálkodási feladatok megoldásában okozott feszültségeket.

'II

b.) A tervidőszak második felében csökkent az állami lakásépités, évenként kevesebb kedvezményes tanácsi ér- tékesitésü (szövetkezeti) lakás épült, A csökkenő ál- ti??

i lami lakásépítés pótlásaként több magánerős lakás építésével számoltunk. Az épitőipari kapacitás problémái miatt azonban jalentős hiány keletkezett.

c.) Az állami lakásépités csökkenése, az épitési költségek növekedése miatt a lakosságnak nagyobb terhet kellett vállalnia lakásproblémája megoldásában, megnövekedett az előtakarékosság, a magánerő szerepe. Emiatt feszültségek keletkeztek.

d.) A megnövekedett terhek enyhítése érdekében 1984-ben bevezetésre került a helyi támogatás.

Azóta 15EÖ rászoruló, problémáj át magánerőből megoldó család részesült összesen 175 millió Ft, támogatásban.

A családok túlnyomó része ( 82 %) fiatal házas volt.

e.) A tervidőszak sorén két alkalommal - 1981-ben és 1983- ban került sor a lakásigények megújítására. Ezzel és az

1983-ban bevezetett igénylési letéti díjjal sikerült biztosítani a tanácsi lakásigónylések naprakész nyilvántartásának feltételeit.

A megújítások eredményeként 1981-ben 99.210, 1983-ban 51.400' igénylőt tartottak nyilván a kerületi tanácsok.

f.) A lakásigónylők jelentős része a Fővárosi Tanács által elfogadott, meghirdetett program szerint, határozott .időn belül számíthatott a lakásfelajánlás lehetőségére,

j .v lo tt- ^ ------*

(

mm * »i í