1985. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

49

tetetette'~ fefe', ~ ~ ’ te r ~ "" ” " r

®

I

% lí- 5 i

i

helyek /munkaalkalmak/ szám$ nem, vagy alig csökkent, A termelékenység változása az országos átlagot ugyan lényegesen meghaladta, de a termelés visszaesett, az eszközök kihasználtsága romlott. Egyes ágazatokban a fejlesztés szükségszerűen extenzív hatású volt, létszámvonzattal is együttjárt /pl. a kereskedelmi hálózat ós infrastruktúra bővülése, új szállodák, közoktatási ós egészségügyi intézmények belépése, stb/. A beruházások országosan bekövetkezett visszafogása a fővárosban mérsékeltebben volt érzékelhető, az építőipari termelő-kapacitások iránti túlkeroslet globálisan fennmaradt, ezért megyei építőipari kapacitások, külföldi munkaerő igénybevétele továbbra som volt nélkülözhető.

i

Elsősorban a szabályozó rendszerre visszavezethető okokból jellemzővé vált, hogy gazdálkodó szervezetek e. hiányzó kapacitásokat bérmunkával, kooperáció igénybe vételével - vagy a főmunkaidő utáni vállalkozási formák /vgm/ kihasználásával - igyekeztek pótolni, a bérezésben érvényesíthető anyagi ősz- tönzéa, vagy munkaszervezési intézkedések helyett. A vgm-ek létrehozása nem titkoltan a dolgozók megtartásának is fontos •

és eredményes eszköze lett. Igénybevételükkel a ráfordítás

» költségei ugyan megnövekedtek, de még mindig alacsonyabbak

voltak a külső szervezetek /pl. mgtsz melléküzemágak/ meg- szokott vállalkozási árainál, nem beszélve a munkavégzés minőségi előnyeiről. E megoldás azonban - számos tényleges előnye mellett - nem volt mentes az ellentmondásoktól sem, helyenként emberi feszültségek hordozójává vált, rontotta a főmunkaidő becsületét.

(

A kereskedelemben, a szolgáltatások egyes területein és az úgynevezett háttériparban a marfonyálflalkozáeok megjelenése !

és rohamos terjedése szintén alkalmasnak bizonyult egyes termelési, ellátási feszültségek oldására /pl. magántaxik, vendéglátás/. Mindez természetesen együtt,járt azzal is, hogy tevékenységük általában a szocialista szektor munkaerő- bázisát és közöttük gyakran a jó szakembereket, a vállalkozásra, megújulásra kész erőket vonta el. A mellékfoglalkozásban folytatott ilyen jellegű tevékenység esetében viszont

| í 1:1#

j ______________ IA______________________fi ;

■

___________ n. mmmmm