1985. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
256
l j Gazdálkodásuk, az intézményeknek nyújtott szolgáltatásuk egyre jobb színvonalú, a kerületi lehetőségekhez képest tevékenységüket folyamatosan továbbfejlesztik. <*• Legnagyobb előrelépés a műszaki jellegű munkák szervezésében, az ingatlanfenntartási tevékenység területén mutatkozik, azonban a több évtizedes elmaradások, valamint a relatív előirányzat szűkülés miatt mégis e területen jelentkezik továbbra is a legtöbb gond. Az önállóan gazdálkodó gimnáziumok 1986. évi előirányzata 167 millió Ft, amelyből bérelőirányzat 102 millió Ft. 1986-ban 18 osztály növekedésre számítunk. 1986-tól fokozatosan növekszik a gimnáziumi tantermek száma, részben új építéssel, részben átszervezéssel. A tervidőszakban három 16+4 tantermes gimnázium kezdi el működését, amely azonban - ezen iskolatípus sajátossága miatt - csak felmenő rendszerben kerülhet feltöltésre. Azért, hogy az intézmények finanszírozásában ez ne okozzon gondot, 1986. évtől a gimnáziumoknál is alkalmazzuk az általános iskoláknál már bevált, differenciált normatívát. E szerint a működéshez szükséges előirányzat egy részét osztályterem arányosan, másik részét tanulócsoport arányosan biztosítjuk. A kerületi művelődési házak 1986. évi előirányzata 129 millió Ft, amelyből 47 millió Ft a bérelőirányzat. Kiadásaik több mint 36%-át saját bevételeikből fedezik. Az új lakótelepeken a pártházakkal egy épületben sorra nyílnak meg az úgynevezett közösségi tóházak, művelődési lehetőséget teremtve a lakosságnak. Ezeknek az intézményeknek működési költségeit elsősorban saját bevételükkel, illetve a kerületi tanácsa pénzeszközei átcsoportosításával kell hogy biztosítsa. A művelődési házak gazdálkodására vonatkozó jogszabály kedvezőbb feltételeket teremtett számukra, bár meg kell állapítani, hogy a nyújtott szolgáltatások árai - a ténylegesen felmerülő költségekhez igazodva - a korábbi időszakhoz képest megemelkedtek. I A tanácsigazgatási tevékenység 1986. évi előirányzataiban emelkedést jelent a kerületi apparátus megerősítésére vonatkozó Minisztertanácsi határozat alapján a bérelőirányzatok jelentős növekedése. A hatáskörök decentralizálása és számos új feladat miatt a kerületi tanácsok leterheltsége az utóbbi évtizedben számottevően növekedett. A legkritikusabb területek az apparátusokban a műszaki, igazgatási, lakásgazdálkodási, pénzügyigazgatás, valamint a családvédelem. A Minisztertanácsi határozat értelmében 1985. július 1-től 150 fővel, 1986. július 1-től további 150 fővel növekedhet a kerületi apparátus létszáma. A létszám kerületenkénti felosztásánál az engedélyezett létszámot, valamint a leterheltséget reprezentáló mutatókat vették figyelembe (pl. a lakosságszám, területnagyság, lakásbérlemények száma, ügyiratforgalom, intézmények száma, gazdálkodás, kerületközi feladatok). A kerületi előirányzatok a már betöltött 65 főállás bérét tartalmazzák, a további engedélyezés a betöltés arányában történik. A kerületi tanácsok irányítása alá tartozó intézményhálózat felújítására 1986 évben 344 millió Ft áll rendelkezésre. Ebből 22 millió Ft-ot a kerületek egyéb előirányzataik terhére csoportosítottak át e területre. (17. sz. táblázat) A kerületi tanácsok továbbra is kiemelten kezelik az általános iskolai és középiskolai épületek állagának megóvását és működőképességük javítását. így 1986. évben rendelkezésre álló előirányzat 52%-át az általános iskolák, 12%-át a középiskolák felújítására tervezik felhasználni. Az e célra fordítható összeg azonban lényegesen kevesebb, mint ami a fel- * újítási elmaradás csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne. A fentieken túl komoly gondot jelent a tanácsházák felújítása is. A tanác»k többsége ugyancsak régi, elavult épületekben működik, jó részük szűkös körülmények között. Gondot okoz bővülő létszámuk megfelelő elhelyezése. A tanácsházák legsürgősebb felújítási munkáira mintegy 37 millió Ft-ot terveznek a kerületi tanácsok. (VIII., IX., XI., XV.) | . ! L I * tó - ®
