1985. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

234

I , j I A tervezés során figyelembe kellett venni, hogy a térítési díjak számításának alapjául a jövőben a nettó jövedelmek szolgálnak, amely a bevételek növekedésére csökkentőig hat, azonban a nomi- nál bérek emelkedését és az intézményhálózat bővülését is figyelembe véve az 1986. évi előirány­zatok teljesíthetők. 4 Az adó- és az illetékbevételek 1986. évi tervezett előirányzata fővárosi szinten összesen 2618 mil­lió Ft. Az összes előirányzatból a fővárosi kerületek 1344 millió Ft-tal, a Fővárosi Tanács 1274 millió Ft-tal részesedik. A kerületek tervezett bevételei az 1985. évi várható bevételt 21 %-kal haladják meg, amelyet az ál­talánosjövedelemadó várható növekedése indokol. Ez összefügg a magánszektorban tevékenyke­dők (kisiparosok, kereskedők stb.) létszámának növekedésével, valamint az általános jövedelem- adó mértékének 1986.január 1-tői bekövetkező változásával. Befolyásoló tényező az is, hogy 1984. január 1-től életbe lépett a különböző forrásból származó jövedelmek összevont adóztatása, a- melynek bevételt növelő hatása alapvetően 1986. évben realizálódik. l A Fővárosi Tanács bevételét az adóközösségek által átutalt forgalmi adó, valamint az illetékbevé­telek képezik, melynek 1986. évre tervezett növekedése az 1985. évi várhatót 6%-kal haladja meg. A mérsékeltebb növekedési ütem alapvető oka a visszterhes vagyonátruházási illeték kulcsának 1986. január 1-től bekövetkező csökkenése. Mérsékli a bevételek növekedését az is, hogy nő a jog­szabály alapján járó kedvezményt igénybevevők, továbbá a fizetési halasztást, részletet kérők szá­ma is. A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből való részesedés a korábbi időszakban alkalmazott szabá­lyozástól eltérően került meghatározásra. Az új szabályozásnak megfelelően változott a bevételi források köre (pl. a fővárosi tanácsi vállalatok nyereségadójából való részesedés megszűnt), a ré­szesedés mértéke és annak módja. Uj vonás, hogy a városi és községi hozzájárulásból és béradóból nem a fővárosi befizetések alapján, hanem - a pontosabb tervezhetőség miatt - az országos be­fizetésekből részesedünk az 1985. január 1-i állandó lakónépesség arányában. A főváros 1986. évi városi és községi hozzájárulási előirányzata - 1980049 fő lakónépesség és 3961 Ft/fő részesedés figyelembevételével — 7843 millió Ft-ban került meghatározásra, a béradó­ból pedig a főváros előirányzata - 2260 Ft/fő figyelembevételével - 4475 millió Ft. A gazdálkodó szervezetektől származó bevételek országos elosztása a tanácsok részére egyenlő fel­tételeket teremt, a főváros számára a korábbi évek tervezési módszeréhez viszonyítva kedvezőbb. Azonban az eddigieknél várhatóan nehezebbé válik a gazdálkodás finanszírozása, miután a taná­csok a ténylegesen befolyó bevételekből utólag részesednek, a korábbi „terv szerinti” folyósítás helyett, ezen kívül megszűnik a nagyobb mértékű bevételkiesés esetén az állami támogatás kiegé­szítése is. Ezért is fontos mind a fejlesztés, mind a működtetés vonatkozásában a gazdálkodási tartalék képzése. Az egyéb (érdekeltségi) források körébe tartozó bevételeket a tanácsok, illetve az intézmények közvetlenül befolyásolhatják. * tó7 I ra I * 4 .... SS® 1 . _ . . _L

Next

/
Thumbnails
Contents