1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
_____________re ——-------------.--------------------—---------------------------------- X P -i- ■ ■ \Á % & ' ■ i i J A Politikai Bizottság határozatával is összhangban Budapest infrastrukturális szükségleteinek megállapításánál, működtetési, fenntartási és fejlesztési eszközeinek tervezésénél a fővárosi funkcióból eredő sajátos feladatokkal és igényekkel is szükséges számolni. Budapest politikai, államigazgatási, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központ szerepköréből, az ország centrális közlekedési hálózatából következően a fővárosban a lakónépességnél lényegesen több ember és közlekedési eszköz ellátásának feltételeit kell biztosítani. Ezt a sajátos helyzetet sok tényező bizonyítja. Többek között az, hogy naponta több mint 200 ezer fő jár be Budapestre dolgozni a környező településekről, kik alapellátási szükségleteik jelentős részét a fővárosban elégítik ki. Az ország kiskereskedelmi forgalmából közel 30%-kal részesedik a főváros, itt működik az országos áruelosztó funkciót ellátó termelőeszközkereskedelmi és nagykereskedelmi vállalatok többsége, Budapest az ország külkereskedelmi tevékenységének központja. A fővárosban kell gondoskodni az állami lakásállomány megközelítőleg 55%-ának üzemeltetéséről és fenntartásáról. A főváros egészségügyi, oktatási és kulturális intézményei jelentős arányban övezeti, illetve országos funkciókat látnak el. A tanácsi egészségügyi intézmények mintegy 200 ezer Pest megyei lakos szakorvosi és kórházi ellátását biztosítják. A klinikai és speciális gyógyintézeti kapacitások 50%-a , a vidéki lakosság ellátását szolgálja. A főváros alap-és középfokú oktatási intézményeiben 25-26 ezer vidéki diák tanul, a középfokú oktatás tanulólétszámának 25%-a vidéki. A felsőoktatási hallgatók közel fele a fővárosi egyetemeken, főiskolákon tanul. A főváros idegenforgalmi jelentőségét és egyben terhelését jelzi, hogy az országban eltöltött külföldi vendégéjszakákból mintegy 50%-kal részesedik, emellett a belföldi hivatás- és szabadidő forgalom fogadásában is kiemelkedő szerepet tölt be. A fővárosi sajátosságokat is tükröző szükségletszámításokra és a központi tervező szervek által meghatározott kiinduló feltételekre alapozva, az új tanácsi irányítási rendszer követelményeivel összhangban több változatban dolgoztuk ki a Fővárosi Tanács VII. ötéves gazdasági és területfejlesztési koncepció tervezetét. Ezt meutársvalta és néhány észrevétellel, javaslattal elfogadta a Budapesti Párt végre haj tó Bizottság, a Fővárosi Tanács, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Hazafias Népfront elnöksége, valamint a KISZ Budapesti Bizottsága. Az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal több fordulóban szakmai és vezetői szintű koordinációt folytattunk. Kölcsönösen kerestük a kiemelt társadalompolitikai célok megvalósításának lehetőségeit. Közös erőfeszítéseink eredményeként, részint a központi források növelésével, részint belső átcsoportosításokkal sikerült, illetve remélhetőleg sikerülni fog néhány fontos területen a feszültségeket oldani. A tervtárgyalások eredményeként részben módosult koncepciót terjesztjük a tisztelt Minisztertanács elé megvitatás, kormányzati állásfoglalás és megerősítés céljából. f 2 ( 'V ## fal i -------------------------------------------------------------------------------i - i i —+
