1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

165

faj fi I i- 4 - ■ száma kevesebb az állományon belül. Még mindig magas azonban a nem komfortos lakások szama, arányuk a főváros­ban a legmagasabb. A tervidőszak második felétől csökkent az állami lakás­épités, növekedett a magánerőből épülő lakások mennyisé­ge, fokozatosan mérséklődött és 1985. végére megszűnik a kedvezményes tanácsi értékesitésű lakásellátási forma. ra A családok jelentős része magánerőből oldotta meg lakás- problémáját, az egyedi és telepszerű magánerős lakásépí­téssel járó anyagi terhek enyhítése érdekében a tanács helyi támogatást nyújt az igénylőknek. A lakásigénylők két izben 1901. és 1983. évben ujitották meg lakásigónylésüket, bevezetésre került az igénylési letét, jelentősen csökkent a lakásigénylések száma. A lakásigények fokozatos kielégítése általánosabbá vált, első lépcsőben a lakással nem rendelkező családok szeré­nyebb, kisebb lakásba költözhettek, és előtakarékosság vállalásával kaphatnak a tanácstól nagyobb, igényjogo­sultságuknak megfelelő öröklakást. S, ra A VI. ötéves tervidőszak első három évében 40.400 család kapott névjegyzék alapján a lakáspolitikai irányelvekben meghatározott elvek szerint lakást, további 34.000 család az 1984-35. évi névjegyzékekben szerepelt. A csökkent la­kásszámra figyelemmel 8-9.000 család elhelyezése a VII. ötéves terv időszakára áthúzódik. A tanácsi lakáscserék száma a tervidőszak első három évében jelentőn mértékben növekedett, 1981-83. között 17.473 lakást utaltak ki a tanácsok névjegyzék alapján és lépcsős lakáscserék vég­rehajtására. 1985. végéig várhatóan 26-27 ezer minőségi lakáscserét oldanak meg a tanácsok, ezekkel és az egyéb elhelyezési feladatok teljesítésével 400-410 ezer fővá­rosi lakos lakáshelyzete javul. ' /fbí í úfSIv'í’-'A i ___________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents