1985. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

■ , , *

te ■ ' ’ ' *■ , , < ‘ ,1 U , ' te í'' , , V 1Ü

i- 4 Tapasztalatként összegezhető, hogy a- a teriiletfelhasznőlási engedélyezési tevékenység kerületi hatáskörű intézése kétségételeniil azzal az előnnyel jár, - ez a gyakorlatban megmutatkozik -, hogy a konkrét ügyekkel foglalkozók a területek alaposabb ismeretével rendelkeznek és áttétel-mentesen tudják érvényesíteni a "kerületi" szempontokat;- a kerületi szervek összehangolhatják az egyes területfelhasználási döntéseket, intézkedéseket, az általánosabb kerületi célok meovalósi- tásával;

■- a leadott hatáskörük sorozatában,- a tevékenység viszonylag kismértékű többletterhet jelent és nem, vagy csak kevéssé növeli a kerületi műszaki apparátus terhelését.

Megállapítható ugyanakkor, hogy- elsősorban a "beruházók oldaláról" körülményesebb a "területkeresés".

Előfordul, hogy több kerülettel kénytelenek próbálkozni az adntt he- ruházás legkedvezőbb elhelyezését illetően. Ezt a problémát csak enyhíteni tudja főosztályunk koordinációs tevékenysége, - mivel egy- egy érdeklődés kapcsán nem ismerhetjük előzetesen a kerületi fogadó készséget /az adott, beruházás befogadására/ - igy tehát kizárólag orientáló útbaigazítással szolgálhatunk. Más oldalról viszont az is előadódik, hogy a főváros városrendezési területrendezési célkitűzései komplex ismeretének birtokában, egy-egy, a kerületeknél már leegyeztetett elhelyezési szándékkal főosztályunk kényszerül szembehelyezkedni .- a kerületi tanácsok is határozott felépést követelnek a sok évvel ezelőtt megkötött területfelhasználási megállapodások áindokolatlan hosszahbitása ellen. Főosztályunk a jövőben csak a legindokoltabb e- setben fog az ilyen kérelmekhez hozzájárulni.

• '«*» »«* a*}

; | te