1985. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

231

___________ra ' X • ■ * *«,»** ■■00 I 0- 4 ­mindkét színháznál kevéssé funkcionál. Az intéz­mények vezetőinek figyelmét felhívták arra, hogy keressék azokat az átfogó kérdéseket, melyek meg­vitatása hasznossá és eredményessé teheti a testü­let vagy a társulat szélesebb rétegeit átfogó fó­rum munkáját. A Budapesti Művészeti Hetek, a Szabadtéri Színpa­dok és különösen a szinházi kisszövetkezetek műkö­dése alapvetően eltér a többi színházétól, igy problémáik sem jellemzőek a szinházi területre. Az itt folytatott felügyeleti vizsgálat néhány fontosabb megállapítása: A Szabadtéri Szinpadok munkáját értékelve megálla­pították, hogy az intézmény időszaki tevékenységé­vel a főváros nyári szinházi ellátottságának fő alakítója volt, néhány színvonalas kezdeményezés­sel ós uj helyszínnel gazdagította Budapest művé­szeti életét. Szükséges azonban, hogy az intéz­mény ujonan kinevezett vezetői készítsenek terve- 1 ket, javaslatokat a nyári szabadtéri játékok és a Budapesti Művészeti Hetek profiljának, felépítésé­nek megújításba. Az uj koncepció elkészült, s már ennek szellemében indította be programját 1985. nyarán^a Szabadtéri Szinpadok Igazgatósága. A mun­ka értékelésével jelenleg foglalkoznak. A szinházi kisszövetkezetek megalakulását a fővá­rosi szinházi választók bővítésének szándékával, i differenciáltabb szinházi ellátás céljából tá­mogatták, Ehelyett - egy-két igényesebb produkci­ótól eltekintve - művészi, színvonalbeli, olykor politikai problémákat felvető, bizonytalan tevé­kenység alakult ki. Előadásaikkal legfeljebb meny- nyisógi igényt elégítenek ki, főképp vidéki táj- előadásaikkal, de olyan választékbeli és főleg mi­nőségi többletre nem képesek, mely a gyakorlat­ban igazolná nélkülözhetetlenségüket. A fővárosi szinházak látogatottsága a következő: 1983-ban 2,567,398 néző, az ifjúság részvétele 933.697 1984-ben 2,546,748 néző, az ifjúság részvétele v* 887.877 > Színházaink évek óta alapvető működési gondokkal küzdenek, különösen az 1985. januári áremelések következtében. Az áremelésekből következő növek­vő kiadási igények és a stagnáló állami támogatás közötti feszültség tovább éleződik. A szinházak a bevétel fokozását elsősorban helyáremeléssel tud­ják elérni. A szinházak működésében a müsorpoli- tika mellett a helyárpolitika is a meghatározó szempontok közé emelkedett, melynek egyfelől a spontán kereslet, másfelől az országos árszint- megőrzésre vonatkozó központi utasitás szab ha­tárt. Mivel színházaink nem azonos szintről in­dultak és lehetőségeik nagyon különbözőek, ez | ujabb feszültséget is teremt. I ! I ; L- -

Next

/
Thumbnails
Contents