1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
96
3 9 2. CSATORNÁZÁS Az ezredforduló után nagytávon fejeződik be az és valamint a dél-budai telep üzembehelyezése. Budapest és részben az övezeti települések szenny- és csapadékvizeinek befogadója a hegy- és viz- A tisztítótelepek kiépítésével egyidejűleg jelentős rajzi adottságok miatt a Duna. A főváros és az övezeti települések közműszolgáltatásai közül a lég- város szennyvíztisztítási programja megvalósul, év elmaradottabb a csatornázás és szennyvíztisztítás. A főváros lakásainak 83%-a, az agglomerációs telepi iszap keletkezik. Az iparban keletkező szer övezet településeiben a lakások 14,8%-a van a közcsatornába kötve. A főváros határán belül az iszap ártalmatlanításár \ pest területén kívül kell gazdaságosan elérhető te A Duna főváros fölötti szakasza erősen szennyezett, amelyet tovább ront a budapesti szennyvíz. városi Csatornázási Művek által irányított kísérlet A fajlagos vízfelhasználás és csatornázottság arányának növekedése miatt a Duna vízminősége 9es megoldásnak az iszap mezőgazdasági felhaszní fokozatosan romlik, ezért környezetvédelmi, vízellátás-fejlesztési okok miatt a teljes agglomerációs feltételeit. Az első átmeneti depóniatelep kijelö térségben a szennyvíztisztítás megoldása halaszthatatlan. mennyiségre. A távlatban keletkező szennyvíziS2 készítetett a VIZITERV-vel, amely a Pest meg^ A fővárosi csatornamű fejlesztésének végcélja az, hogy a főváros teljes beépítendő területéről a Mende térségét javasolja. Ez a terület az agglomen szennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető kivétel, ahol laza (családi- podás nem jött létre. Az iszapot az elszállításig, házas, kertes) beépítés marad, és a szennyvizek elszikkasztása a kedvező talajadottságok követkéz- telepek területén belül kell elhelyezni. Az ipari s; tében a felszín alatti ivóvíz-készleteket nem károsítja. Egyes alacsony beépítésű peremkerület- títani, mert az a biológiai tisztítás hatásosságát e részek kivételével a csatornázás távlatban is egyesített rendszerű, tehát a hálózat a főváros túl- Meg kell szüntetni a szennyvizek bevezetését a Rác nyomó részéről a csapadékvizeket is maradéktalanul elvezeti. A fővaros szennyvízelvezetésének és szennyvíz A csatornahálózat kiterjedésével a jelenleg elvezetett közel 1,0 millió m3/d becsült szárazidei tisztítók vízgyűjtő-területét és azoknak az agglom, szennyvíz 2000-re 1,7 millió m3-re emelkedik. Elérendő cél a fővárosban a csatornázott lakások vízfszt.tás szempontjából a három telephez csatolt arányának 85%-ról 90-92%-ra emelése. A főváros beépített területének 1983-ban 64%-a voltcsa- Az észak-budapesti telephez Budán az Aranyhe( tornázva, ezt a Fővárosi Csatornázási Művek előtervezete szerint 1990-ig 70%-ra kell növelni. Kerepesi úttól északra eső terület tartozik. Kiemelt feladat a szenny- és csapadékvíz elvezetése a lefolyástalan (mély) területekről. Lefolyás- Budakalász a békásmegyeri hálózathoz csatlakoz talan területek részben természeti adottságok, másrészt hibás mesterséges beavatkozás (feltöíté- borosjenő, Üröm szennyvizei a solymári tisztítót sek, kiemelt szegély stb.) következtében keletkeznek; ahol a magas talajvízben a szennyvíz el- juttathatók az Aranyhegyi patak völgyében vezetet szikkasztása nehéz és csak közvetlenül a talajvízbe lehetséges. Elsődleges feladat afe^zínivíz- A Dunakeszj regionális rendszer ame|y Göd Fót elvezetés megoldása, de mérlegelni kell a szennyvízelvezetés egyidejű k,építését is. Uj parcel aza- jeg. tbztftóte| nyomócsővel csatlakozhat a sok során el kell készíteni az utak magassági szabályozását is, hogy ujabb lefolyastalan területek gyűjtőcsatornájához ne keletkezhessenek. Az észak-csepeli szennyvíztisztító telep vízgyűjt A területrendezési elképzelésektől függően jelentős főgyűjtőket és átemelőket kell építeni, ame- patak közötti terület, a pesti oldalon a Hungái lyek a lakásépítés alapfeltételei. A terv megkülönbözteti azokat a főgyűjtőket, nyomócsöveket, A budai oldalról fogadja Nagykovácsit, a pesti old amelyeknek a megépítése a műszaki-gazdasági feltételek mérlegelésével 2000 után várhatók. — vizét a XVI. ker. Szabadság úti csatornán, majd a A főgyűjtők végpontjain átemelő telepek szükségesek. Be kell kapcsolni az ellátatlan perem- vizeit, melyhez Üllő, Gyömrő és Ecser, nagytávl. . kerületeket a csatornázási rendszerbe. Az elavult közcsatornák és szivattyútelepek átépítését A dé|.budai szennyvíztisztító telep vízgyűjtőterüli gyorsítani kell. A közlekedési és városrész-rekonstrukciókkal összehangoltan, a csatornákat is CsepeL He,yét g föváros határában a Duna melle' fel kell újítani. ut^n idekapcsolódik Budaörs, Törökbálint és Buda Megoldásra vár a jelenleg csatornázatlan külső kerületek alapfokú központjainak fejlesztése. Az övezet településeiben a jelenlegi 14,8%-os csat mert ezek a területek távlatban is csak részben lesznek a vízelvezető rendszerbe bekapcsolva. 125.000 m3/d szennyvíz közcsatornán való elvez során kívánatos, hogy a városok, valamint a kór A befogadó Duna szennyvízterhelésének csökkentése érdekében a szárazidei szennyvizet bioló- (budai karsztos terület, szentendrei és ráckevei Di giailag is meg kell tisztítani. zottsági szintet érjenek el. A fejlesztés eredménye Csobánka) kivételével valamennyi településben lesz A szennyvíztisztítást három tisztítótelep létrehozásával koncentráltan kell megoldani, a kiépítésnek megfelelő alábbi sorrendiséggel: A főváros szennyvízelvezetésének és szennyvízti észak-budapesti telep 560.000 m3/d településekből érkező szennyvízmennyiségeket vés észak-csepeli telep 1.360.000 m3/d dél-budai telep 132.000 m3/d 2000-ben a becslések szerint a teljes területről 140.900 m3/nap lesz (csatornával ellátott állandó i A szennyvíztisztítási program ütemezése 2000-ig: Ebből: — a budapesti rendszerbe köt — 72.000 m3/d kapacitásra bővült a dél-pesti telep; _ regionális vagy több település közös tisztítótele — üzembehelyezték az észak-budapesti telep I. és II. ütemét 280.000 m3/d teljesítménnyel, a kap- _ egyedi tisztításra kerül csolódó létesítményekkel együtt; — megkezdik a tervezett észak-csepeli telep I. ütemének — 420.000 m3/d — építését, a kapcsolódó r létesítményekkel együtt.