1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

91

A főváros vízellátásának távlati terve a fővárosi rendszerről jelenleg is ellátott övezeti települések — Százhalombatta távlati vízellátása részben az ercsi kavicsti

vízellátását továbbra is előirányozza. Ezek kétféle módon kapcsolódnak a fővárosi hálózathoz: szigeti vízbázisról oldható meg, az érdi rendszerrel történő ős:

A térség vízszükséglete nagytávra a fővárosi bázisról 40.00

I. A fővárosi vízbázisok melletti települések a Szentendrei és Csepel-szigeten (Pócsmegyer, Sziget- távlati tervekben ez az érték 30.000 m3/d.

monostor, Horány, Surány, Kisoroszi, Szigetszentmiklós, Szigetújfalú, Halásztelek) — Szentendre térsége — a Duna-jobbparti Regionális Vízmű

II. Önálló vízbázissal nem rendelkező, a fővároshoz közel fekvő települések (Budaörs, Budakalász, 11 település (Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Pomáz, <

Üröm, Ecser, Dunaharaszti, Kerepestarcsai kórház. Nagykovácsi). iván, Solymár, Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő), valamin

5 település (Pilisszentlászló, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, P Jelentős továbbá az 1981-ben megépült 25 ezer m3/d vízátadás Vácnál a Duna-balparti regionális Visegrád).

rendszernek. Ily módon a fővárosi rendszer jelenleg összesen mintegy 40—47 ezer m3/d vizet ad az A regionális rendszer három jelentős vízbázisra települt (Le

agglomerációs övezetnek. endre-déli), E vízbázisok már nem bővíthetők. Dunabogdái

jelentős vízmennyiség kitermelésére, amellyel távlatban szárr A terv 2000. évre gyakorlatilag minden község belterületének vezetékes vízzel való ellátottságát vízlépcső hatásaitól.

irányozza elő, ami a lakások 98—100%-ának ellátottságát jelenti. A térség üdülőnépessége az ezredfordulón 65,5 ezer fő, rr

ezer fő lesz. A nyári csúcsidő tartós vízhiányát vízbázisbővíté: A jelenleg ellátatlan települések (Tököl, Szigethalom, Gyál, Alsónémedi, Maglód) az ezredfordulóig Vízmennyiség és vízminőség szempontjából a Fővárosi V

teljeskörű ellátásban részesülnek. (Ezek közül 1985-ben már Tököl ellátottá válik.) vezetékéről való átvétel a legbiztonságosabb, amely a Fővá

11.000 m3/d értékkel szerepel. Nagytávra a vízigény 25.00 A fajlagos vízigények hosszútávra a település-kategóriák és a lakosság foglalkozási jellege alapján üdülőnépesség csúcsvízigény-növekménye, amelynek megoh

számíthatók, továbbá külön szerepelnek az üdülőnépesség adatai. A tendenciák ismeretében az lésre érdemes, hogy a tervbevett Üröm—solymári új összekö

üdülők vízigényének kielégítése másodlagosan megoldandó feladat, hiszen ismert folyamat az kút—Nagykovácsi térségének ellátása megoldódhatna. Az ü

üdülőterületeken időszakosan megjelenő, majd később állandóvá váló népesség. Az agglomerációs továbbá tehermentesítené a túlterhelt pilisvörösvári ágat. A

övezetben jelenlevő üdűlőnépesség egyébként nagyrészt fővárosi lakos. E tény vízfogyasztási követ- latban összeköthető a dorogi regionális rendszerrel, ami a térs

kezményei is mérlegelendők, hiszen a hétvégi vagy nyári üdülők agglomerációban fellépő vízigénye hét. Itt Tinnye községnél a bicskei regionális vízmű rends:

Budapesten egyidejűleg nem jelentkezik. A Fővárosi Vízművek távlati terve szerint 2000-ig első- képpen 3 regionális vízmű érintkezési pontja fog kialakulni,

sorban csak az állandó lakosságot tudja ellátni; csak nagytávon vagy a szükséges feltételek bizto- — Főt térség — Duna-balparti Regionális Vízmű. Ide tartozik

sításával kerülhet sor az üdülőterületek vízigényének kielégítésére, kivéve a közvetlenül vízbázis közül Göd, Főt, Mogyoród, Csömör, Kerepestarcsa, Nagytan

melletti üdülőterületeket. A regionális rendszer a Vác-déli vízbázis szennyezettsége i

endrei vízbázisáról 25.000 m3/d vízmennyiséget vesz át. A t A Fővárosi Vízművek hálózatáról a jelenleg ellátott települések továbbra is változatlanul ellátan- működnek, a regionális ágról pótlást kapnak (Göd, Főt, Ki

dók. Jelentős fejlesztés szükséges Budakeszi, Budaörs, Nagykovácsi rendszereiben (új nyomás- fokozása helyett a leromlott váci déli vízbázis rehabilitációján

zónák kialakítása átemelőkkel, víztárolókkal). Dunakeszit jelenleg nagyrészt saját vízbázisa látja el, de a c

DBRV-től veszi át. A helyi vízbázis időszakosan nitrátos, a További vízmennyiség-növelésre van szükség a jelenleg is átvett vízzel ellátott területen, így első- fellel csak enyhíteni lehet. Biztonságos és végleges megoldj

sorban a Duna balpartján. Fővárosi Vízművek rendszerével való kapcsolat kiépítése ac

dott vízmennyiség 15.000 m3/d.

A Fővárosi Vízművektől átvétellel ellátandó települések sora távlatban bővül 3 lényeges ponton: A keleti és délkeleti települések vízbeszerzési lehetőségei Al

Szentendrénél, Dunakeszinél, Érd-Százhalombatta térségében, valamint helyi vízbázis hiányában zottak. Első ütemben a helyi vízkincseket kell hasznosítani,

esetleg Taksony Dunaharasztin keresztül kapcsolódhat. A szentendrei vízátvételnél figyelembe szerben kell összekötni az alábbi településeket: Alsónémedi,

kell venni alternatívaként Pesthidegkút Solymár felől való ellátási lehetőséget is, ezzel megoldódna Maglód, Pécel, Mende, Péteri, Monor.

Pesthidegkút, Nagykovácsi térségének állandó vízellátási gondja.

A vízmennyiségek szétosztására új főműveket kell építeni (pl. Duna alatti átvezetés Érdnél, Szent- /\ helyi vízbázisokat lehetőség szerint maximálisan kihasználva

endrénél, vagy Érd ellátásához az M0 autópálya hídján való átvezetés) beleértve az új NÁ 600— tásával kell fejleszteni. Lényeges szempont az ócsai vízbázis hi

300-as fővezetékeket, átemelőket, nyomásfokozókat. kítása még akkor is, ha Gyált ideiglenesen esetleg helyi mélyfúr;

el vízzel. A feltárt és javítható vízminőségű ócsai vízbázis térség A vízellátás-fejlesztés műszaki megoldásában igen jelentős a már meglevő regionális és térségi rend- térségének hiányát Ercsi vízbázisára alapozva is lehetséges lenn

szerek szerepe. Jelenleg az érintett települések vízellátásban részesülő lakosságának 40%-a kapja nek bővítése jelent problémát. Agglomerációs szempontból is je

ivóvízét regionális és térségi rendszerekről. Ez az arány a tervek szerint az ezredfordulón eléri a rehabilitációja, ismételt igénybevétele ivóvíznyerésre, védtíterülí

80—85%-ot. A Duna jobb partján célszerű kialakítani a dunabogdányi vízb;

tiős előkészítést igényel, de biztonságos igénybevétel esetén a F A bővítésre kerülő és tervezett térségi rendszerek a következők: mennyiség kevesebb lenne.

Tárolókapacitás-bővítés szükséges, részben víztornyok, részbe — Érd—Százhalombatta térségében az érdi rendszer végső kiépítésben: Érd, Törökbálint, Tárnok, formájában. A meglevő hálózatok rekonstrukciója egyes telep

Diósd, Sóskút és Pusztazámor településeket látja el közüzemi ivóvízzel. A rendszer üzemét és részt a csőátmérők elégtelensége miatt szükséges. Fel kell ké:

további bővítését már jelentős mértékben akadályozzák a vízminőségi problémák (nitrát, vas). problémáinak megoldására.

Tekintettel arra, hogy a területen további vízbázis-fejlesztési lehetőség nincs, ezért a rendszer sürgősen vízátvételre szorul a főváros csepel-szigeti vízbázisáról. Érd vízellátásának megoldása különösen fontos.

90