1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
71
3.6.ZÖLDFELÜLETEK Az erdőterületeket Budapesten elsősorban a pesti hálózat részbeni helyettesítése, a város tagolása és a feltétlenül szükséges. 3.6.1. ERDŐK, KÖZPARKOK, KÖZKERTEK, TEMETŐK, MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A javasolt erdőfejlesztés területei a következők: — Gyáli patak völgye; — MO—M5 autópályák csomópontjának környéke; A budapesti agglomeráció zöldfelületi rendszerének a környezetvédelmi követelményekkel és a ~ A pestimrei erdőhöz csatlakozva a Pestimre ha lakossági igényekkel összhangban történő fejlesztése alapvető társadalmi cél, és a városépítés érte- Rákos-patak völgye; lemszerű velejárója, állandó feladata. A zöldfelületi rendszer fejlesztése során a főváros és az övezet — Rákoskeresztúr beépített területei és mezőgazdas csak együttesen tervezhető. ~ Szilas-patak völgye - MO autópálya nyomvonala, — Csúcs-hegy — Bécsi út összeköttetés északkeleti i A budapesti agglomeráció zöldfelületi rendszerének elvi felépítése: a főváros peremén elhelyezke- — Vöröskővári kirándulóközpont környéke, dő belső öv, a várost távolabbról övező külső öv és ezeket a város belső zöldterületeivel, valamint — Tétényi fennsík és a szemétlerakó területe, a környező táj erdőségeivel egybefűző, összekötő sávok. Az egységes külső övét az agglomeráció területén a Pilis-hegység déli nyúlványai, a Budai-hegység Véderdők kialakítását javasolja a terv a következő ti erdőtömbjei alkotják, amelyeket a Szentendrei- és Csepel-sziget erdőterületei, Göd, Csornád, Kere- ~ Ferihegyi repülőtér körzete: a már megindult vé pes, Pécel lösz és homokdomb vonulatain meglevő és tervezett erdőinek láncolata köt össze. Ezen leginkább sújtotta területeken. A véderdő nagy pesti oldal erdői érik el délkeleten a Gödöllő környéki erdőket, délen pedig az Ócsai és a Duna- — Nagytétényi iparterületek lehatárolása, M2, M3, menti erdőket. A külső övét a Csömöri-, Szilas-, Rákos-, Gyáli-patak menti ligetes fásításai, az mint az MO autópálya mentén, út- és egyéb tájfásítások kapcsolják a Budapest határán alakítandó belső övhöz. A fővárosi közparkhálózat jelentős területi továbbf A tervezett zöldfelületi rendszer több mint 60%-a meglevő erdőkből áll. A terv a kedvezőtlen ter- ságok és a pénzügyi lehetőségek ismeretében nem mészetföldrajzi viszonyok ellenére a területi aránytalanság csökkentésére törekszik. Pest megyé- közpark-övezetek tényleges parkká történő kiépítési ben nincs annyi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas terület, amennyire és ahol a hoszútávú fejlesztési koncepció szerint az erdőterület növelése érdekében szükség lenne. Ezért környszetvé- Az óbudai téglagyárak bányagödreinek helyén 145 delmi s kiemelt rekreációs célú erdőtelepítésre mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket is ugyan már rekultivált, és helyenként erdősített, de igénybe kell venni. A tervezett erdőterületek döntő többsége Pest megyei viszonyítás rend- tása indokolt. A kialakuló zöldfelületek kapcsolóé szerben negyedrendű mezőgazdasági terület. környezetéhez és sétaúttal kötődhetnek a Kecskehei A terv 5.500 ha növekedést irányoz elő Budapesten és az övezetben környezetvédelmi és rekreá- Kitűnő adottságú, sűrűnlakott területekkel övezett ciós igényeknek és a fejlesztési koncepciónak megfelelően (jelenleg az erdőterület mintegy 27.142 határán a Martinovics-hegy. Jelenleg csupán erdő ba) közparkká alakítása szükséges. Hasznosítható parkit A térség adottságai megkövetelik az arányos térbeli fejlesztést, a városszerkezet és településhálózat A lakóterületekhez, lakásépítésekhez kapcsolódnak térbeli tagolását. Elsőd leges tényező a könyezetvédelmi, szociális-üdülési viszonyok javítása és opti- Mocsáros dűlő lakóterületein rendkívül kedvező, ec mái is szinten való tartása. zelmúltban elkészült részletes rendezési tervek aU felület (5,4 ha), pihenő és véderdő (21,0 ha) létesíth A tervezett erdőtelepítés az alábbi fő csoportokba sorolhatók: — Mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken: Agroökopotenciál alapján IV. rendű terüle- A budai zöldfelületi rendzer értékes eleme lehel ten (pl.. Nagykovácsi, Pomáz, Szentendre stb.), családiházas lakóterület szívében létesülő parksáv, I — Lakó- és üdülő, erdő és lakóterület közé ékelt kis területeken (pl. Tahitótfalu, Pilisborosjenő, terület, részben a lakótelep lakosságát láthatja el. Solymár, Érd, Tárnok stb.), a Rupp-hegy természetvédelmi területe és a Budaörs — Felhagyott bányaterületeken (pl. Szigetszentmiklós, Pócsmegyer, Budakalász stb.), — Kopárfásítás (pl. Dobogó, Tétényi fennsík), Hasonlóan jelentős közparkfejlesztésre nyílik leheti — Vízmosáskötő talajvédelmi fásítás, terület mellett, mintegy 13,0 ha-on, valamint a Fere — Vízfolyás menti ligetes fásítások (pl. Szilas-Rákospatak-Csömöri-Mogyoródi patakok stb.). — Mezőgazdasági művelésre alkalmas területen: Közműterület védőfásítása (pl. Szentendrei- és A belső kerületekben lényegében csak a meglevő 2 Csépelszigeten a vízmű védőterülete stb.), csán kell a vm- kerületi Orczy-kert szabad felhaszr — Szabadidő központok előfásításai (pl. Csömöri-völgy), tésével foglalkozni. A már meglevő értékes közparki — Csepel-sziget, Pilisborosjenő, Káposztásmegyer-Dunakeszi), hogy ezek a területek jóléti funkcióiknak a későbt — Vonalas létesítmények fásítása, parkfenntartás színvonalát és a későbbiek során tud: — Lakó és ipari terület védőfásításai (pl. Százhalombatta, Szigetszentmiklós stb.), A közparkhálózat fejlesztésének további teendői — Repülőterek zajvédő fásításai (pl. Üllő, Vecsés, Tököl) munkarész tartalmazza. A lakóterületi közkertek létesítését a további lakói Rekreációs és üdülő erdőkben a cél az olyan erdő, ahol a termőhelyre jellemző, a természetes er- megfelelően folytatni kell. A közkertterületek egy dőhöz közelálló állapot emberi segítséggel alakul ki. Az ilyen erdők fafajösszetétele változatos, lyozni. . cserje és gyepszintjük általában gazdag, jó talajvédő hatásúak, növény és állatviláguk gazdag. II
