1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
67
3.5. IPARI ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK A budapesti agglomerációban a meglevő adottságok az ezredfordulóig prognosztizált munkaerő- tóS, helyzet, a budapesti széles skálájú, az övezet viszont kevésbé szerteágazó iparstruktúrája, a főváros ^ és az övezet között megosztott feladatok, a városrendezési elhatározások, a mind nagyobb súllyal M jelentkező környezetvédelmi szempontok, és az egyéb üzemi jellegű funkciók, létesítmények el- i _ N ' helyezésére is irányuló igények adták az alapot az ipari területek megtervezéséhez. Ezek nagyságát 4 fifi E és tényleges felhasználását, illetve ennek arányait az 7. ábra mutatja. j * A terv a budapesti agglomerációban 6730 ha ipari területet irányoz elő az alábbiak szerint: Vs \ sze^KemV , \ v' fi * W ÍN. j A'ra ÖSSZES EBBŐL _ c_.k.fe \ f ) TERÜLET RENDELTE- MÁS LÉTESÍT- ÜRES 2000-IG 2000 U_ÁN / \ * lí. • ^.-A \\ A TÉSSZERÜEN MÉNY ÁLTAL BETELEPÍT- BETELEPÍT- r.ra.*vö«ö*v^^ ,■-fifi-r''v BETELEPÜLT ELFOGLALT HETŐ HETÓ ^ TERULET ÍCf ha ha ha ha ha ha L \ • iv \ N“«vk<i«éc>i V 9/9 Budapest 4300 2980 440 880 320 56C \ ® ti fi Övezet 2430 1580 - 850 380 47C \ fe „ Ííá9:< — ( > ÖSSZESEN: 6730 4560 440 1730 700 1030 1 fi [//"" I UUD..EEJ/ — V"\ ^ / ° f xii tel. í! Az ezredfordulóig az összes iparterület 10,4%-a, nagytávlatra további 14,3%-a telepíthető be,a más \ «, ...í-áfifi".v'"" létesítmények által elfoglalt területek felhasználásával együtt összesen 32%. A 4I§É* \ teB7i A Cs. ti buqaóhA hNÍPW# TuEuhbilml \ | [ £" V Ipari területek Budapesten ^ *^',4 (I «>■ \ ti >V'V “1 "diómÍA ^^tetxil. Az ipari területek a főváros egész területét behálózzák. Az 1980-as statisztikai adatok szerin: a fő- L.N J6J városban mintegy 500 vállalat kb. 5000 telephelyet tart fenn. (Ebben nem szerepelnek a hel/iség- , bérlemények.) A városrendezés-területrendezés arra irányul, hogy az ipari tevékenység a város <fe £T£ 416“. A egyéb funkcióinak zavartalan „egymás mellett élését lehetővé tegye. Az ipari tevékenységet <orlá- \ w/ w o",MIKL^teu tozni, illeve szabályozni kell, ott ahol az a város egyéb funkcióit zavarja, vagy a városfejlesztést "<L -K (íM\ akadályozza. A különféle területek és a különféle iparok egymásrahatását esetenként kell elbírál- fi ni. Kiemelten kell kezelni ill. védeni a történelmi értékű területeket, belső zsúfolt kerületelet, és V/ ’ v£fl/fifite a sűrűn lakott területeket, ugyanakkor városi területfelhasználásra különösen veszélynek a / fi / \ vegyipari üzemek, vegyipari technológiát vagy nagy elemeket és szerkezeteket megmunkált fémipari, illetve nagymennyiségű áruszállítást igénylő ipari telepek. '' jj A fővárosban tervezett 4300 ha kiterjedésű ipari terület tizennyolc kerületben, 190 különböző nagysáqú területegységből áll. A terv megtartja a kialakult, rendeltetésszerűen betelepült területe, ,U ofeool. , i - L JL ■ JL I ' ■ Enno U w , I I T uu- 3.5/1 ábra A BUDAPESTI AGGLOMERACIO IP két, ez kb. 2980 ha, melyből az 1-es népgazdasagi ág, (a gyáripar) kb. 1900 ha-t foglal el. Tcvabbi TEKEN BELÜLI TERÜLETFELHAS2 felhasználásra 1320 ha-t irányoz elő, melyből üres 880 ha. Az ezredfordulóig mintegy 320 ha az a terület, amely a főváros tervezett közműfejlesztésének eredményeként betelepíthető lesz:a II., 1. 501-800 ha 2. 301-500 ha 3. 101 XIX., XVI., XXII., kerületekben 5-10, a XV., XVI., XVII., XX. XXL, kerületekben 35-100ha-os jellegű létesítmény területe 7. más, nen nagyságban. terület A területigényes létesítmények elhelyezésére ez a terület elegendő, mert: — a területigényes közmű- és közlekedésüzemi létesítmények részére a területfelhasználási teiv megfelelő területeket kijelöl: — a már amúgyis rendkívül tagolt, szétszórt ipari területek száma a főváros érdekeinek sérelme — a szétszórt telephelyek összevonása területi nélkül tovább nem növelhető, mert azok területe a meglevő adottságok miatt általában már nem 9azckasági érdek, (a tervezett ipari öveze bővíthető. Kivételt képeznek azonban az ipari területbe ékelődő egyéb — általában lakó — terű- 8%-át foglalják el), letek, amelyek ipari felhasználása kifejezetten kívánatos. — az *par tajlesztését elsősorban a technológi — a fővárosban nem indokolt nagy hely-, munkaerő-, víz-és energiaigényes iparfejelsztés; az ezred- rűtlen, fejlődésképtelen, gazdaságtalanul fordulóig jelentős területigényű gyár telepítésével nem kell számolni; mely lekletőséget ad a felszabaduló terület — az intenzív fejlesztést az arra előirányzott ágazatokban, a magas szellemi és infrastrukturális dezési érdekekkel. Ez együtt járhat a má színvonalat igénylő híradás és vákuumtechnikai, műszer-, jármű- és gyógyszeripart, a háztartási rendezésével, fellazításával; vegyipart, az ipari szolgáltatásokat, és az elektronikai ipart esősorban a meglevő bázisokon kell a megvalósítani:
