1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
56
szintes lakásépítés területi lehetőségei kimerültek. Az egész térségen belül jelentősen növekszik a A népességnövekedés várható mértéke alapján: III. és XXII. kerület, viszont csökken a XI. és XII. kerület lakossága. - stagnáló illetve kismértékben növekvő népességű települése Pócsmegyer, Csornád, Nagytarcsa, Vecsés, Üllő, Dunaharas A pesti oldal „átmeneti” fekvésű kerületeiben a lakosságszám számottevően (12,7%-kal) csökken, vácsi, Csobánka ennél nagyobb csökkenés a X. kerületben várható. - növekvő népességű települések, 10...29%-os növekedési arán Pécel, Maglód, Ecser, Gyömrő, Gyál, Taksony, Halásztelek A pesti oldal peremkerületeiben összességében 13%-os növekedés várható. Ezen belül kiemelkedő bálint. Budakeszi, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Üi mértékben növekszik a IV. kerület lakossága (51%), elsősorban a Káposztásmegyeren tervezett kalász, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Szigetmonostor lakásépítés miatt. További számottevő növekedés várható a XVII. és XXI. kerületben. - kimagaslóan növekvő népességű települések, 30% fölötti Kerepc-tarcsa, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Diósd, Bu A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA A legmagasabb számú népességet várhatóan továbbra is Érd, D Változás %-a püléscsoportja foglalja magában. A lakónépesség változását a; 1970 1980 2000 1970-80 1980-2000 ben a 2. sz. táblázat tartalmazza, ezer fő iközött Központi fekvésű BUDAPEST LAKÓNÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁS kerületek (l,V—IX) 562,1 455,3 322,3 -19,0 -29,1 1970-2000 KÖZÖTT Budai kerületek (prognózis) (II, III, XI, XII, XXII.) 462,3 543,0 551,9 +17,5 + 1,6 Pesti oldal „átmeneti KERÜLET 1970 1980 200C fekvésű kerületei (X,XIII,XIV.) 375,9 408,6 356,7 + 8,7 -12,7 8Zer fő ___ Pesti oldal peremkerü- I. 46,3 41,1 31, letei II. 103,0 107,4 112, (IV, XV.-XXI.) 600,8 652,4 737,4 + 8,6 +13,0 III. 80,4 122,4 145, IV. 82,8 82,8 124, BUDAPEST ÖSSZESEN: 20Q1 ^ 2059,3 1968,8 + 29 - 44 V' 62,7 50,1 35' VI. 87,9 71,2 46, Budapest lakónépessége várható változását kerületenként az 1. sz. táblázat tartalmazza. • 116,1 92,3 60, VIII. 139,0 110,5 78, A népességszám területi megoszlásának változása — a laksűrűség szempontjából — kiegyenlítődési 109,8 90,1 70, folyamatot eredményez. Ugyanis a legmagasabb laksűrűségű térségekben nagymértékű csökkenés, X’ 22,4 104,7 73,i az alacsony laksűrűségű térségekben viszont növekedés várható. 161,4 179,0 163, XII. 75,6 83,4 68,1 Budapest egészét illetően jellemző, hogy területi szempontból a város térségeiben északi irányban 155,0 135,9 130, növekszik, déli irányban pedig lényegében változatlan marad a népesség száma. Keleti és nyugati 143,5 168,0 153, , VW 7 1 10 Q QQ | irányban egyaránt népességszám-csökkenés várható. Igy az előirányzott városépítés a főváros több ' ' ' KVI RO fi 70 Q 79 | szempontból is kedvezőnek ítélt észak-déli irányú fejlődését eredményezi. • XVII. 50,4 56,3 78,1 Az övezetben a hosszútávú tervidőszakban a népesség területi eloszlását alapvetően meghatározó XVIII. 92,2 90,6 100,! tényezők az alábbiak: X*X- 58,7 64,! — a magánerős lakásépítés fejlesztési területei (a területi és közműadottságok és lehetőségek fi- XX- 110,1 102,0 105, gyelembevételével), XXk — a közlekedési kapcsolatok minősége (az ingázás miatt), XXII. 41,9 50,8 63j — a helyi foglalkoztatást kedvező arányban lehetővé tevő területek, 7-----------------------------------— az intézményi és műszaki infrastrukturális ellátás szintje, ÖSSZESEN: 2001,1 2059,3 1968,! — a tervezett állami lakásépítés területei. A fenti tényezők közül minél több, s minél nagyobb mértékben érvényesül egy-egy településben, annál nagyobb mértékű a népességnövekedés. Ahol ezek a tényezők nem jutnak érvényre, valamint ahol az elöregedési folyamat megkezdődött, stagnálás várható. A fenti hatások és a területi adottságok miatt hosszútávon nem érhető el a fejlesztési koncepció azon célja, hogy az övezeten belül a városokból és fejlődő településekből a jelenleg stagnáló népességű községek irányába tolódjon el a bevándorlás. 42
