1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
3 A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ Az a99,omerációs összefüggések részletes tervezése HOSSZÚTÁVÉ) REGIONÁLIS RENDEZÉSI TERVJAVASLATA szempontokat értelemszerűen már jelen tervben is tárolást tehát nem szabad mereven alkaímazni. A regionális területfelhasználási javaslat — főként a A) JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK érdekébe - a korábbi területi l.határolást, 3.0. A TERV FŐBB CÉLJAI A •MM™*™ A budapesti agglomeráció települési rendszerét a i A terv kialakításának szemlélete, mely a javaslat kidolgozásánál meghatározó volt, a következők- leszteni. Ezt a követelményt a terv a különböző fi „ , ,, , szerepkorok települések közötti fokozottabb mego ben foglalható össze: . .. — az általános politikai fejlődés keretében egyre jobban kibontakozó demokratizálódási folyamat rosna &z agg omcracio ozep okú e atasa an etc a lakossági érdekek felértékelődését is eredményezi. Ez a települések népességmegtartó képessé- uta * Lnnék érdekében bővíteni javasolja az c , . puléseinek korét, gét segíti, — a közigazgatás koreszerűsítésének folyamata a döntési hatáskörök, és a fejlesztési pénzeszközök decentralizálását is jelenti, amely tágabb lehetőséget igényel a lakosásgi kezdeményezések, a te- A budapesti agglomeráció településrendszerének vá: lepülési csoportérdekek kibontakozásához, intézményhálózat összhangban fejlesztendő térbeli , — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a gazdálkodó egységek önállóságának növelése e S! ia ozat a' dí,na csom°P°ntJai- ze a aPj‘ .. , . . . - . _ -i . szektorokból tevődik össze, amlyek legyező alakbi új lehetőséget nyújt, de egyben uj kötelezettséget is jelent a teruletfejlesztes és -rendezés sza- ' ar egymást átfedő körcikkeket alkotnak. mara. A megváltozó helyzet „nyitottabb ’ rendezési tervet kíván: a ma még számottevő bizonytalansági tényezővel prognosztizálható lakossági igények kielégítését, a konkrétan felmerülő városépílési teru e e 352 s s teru etszer ö®t akciók követelményeit a korábbiaknál fokozottabban kell figyelembevenni. A fővárosnak és az ...... agglomerációs övezetnek az egyre jobban differenciálódó, konkrét lakossági réteg-igényekkel össze- z a99iümer ció c, esztésének területi súlypontját hangolt fejlődését megfelelő tervvel szükséges előmozdítani. Budapest központ, fekvésű városrészeiben felhalmc felszámolnátok legyenek. Mindezek érdekében analitikus típusú rendezési terv készült. Ennek lényege, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a vizsgálati szakasz, tehát a tényleges helyzet dinamikus, időbe helyezett elemzése, A lakóterületek tervezésénél meghatározó szempor Ebből kirajzolódik a várható fejlődés iránya, és főbb kerete, a jelenlegi és jövőben várható társa- mennyiségi lakáshiány a hosszútávú időszakban mi dalmi - gazdasági helyzet konkrét térségre vonatkoztatott alakulása. A jövőbeni fejlődés számára megvalósulhasson az avult városrészek, illetve telep a terv igen sok alternatívát foglal magában és a területfelhasználási elemek tervezésénél a kínálati rületekex c^ak mérsékelten indokolt bővíteni és ez oldalt helyezi előtérbe. Ehhez kapcsolódik, hogy a tervben elsősorban a viszonylag biztosnak te- szükséges. Ennek érdekében a meglevő lakóterületi kinthető elemek szerepelnek, és a későbbiekben felmerülő, illetve pontosítható igényeket a „per- séget reális mértékben növelni kell. A lakóterületek manens tervezés” fokozatos megalósításával kell kielégíteni. Az így felépített tervjavaslat magában z pt vú tervidőszakban a .akásépítés területi igényi foglalja, szintetizálja és koordinálja az agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója, illetve az ágazati fejlesztési koncepciók céljait. Ezáltal a terv időállósága feltehetően növekedni fog. A már kijelölt iparterületeket Budapesten nem szül A budapesti agglomerációt területileg összehangolt, egységes rendszerben szükséges tervezni. En- ben a#nyleges igényektől függő ütemezésben a mi nek érdekében az agglomerációs térség kiterjedését a korábbiaknál differenciáltabban, a tényleges b# kitelepülő, elsősorban környezetkímélő gazdasi kapcsolatokat jobban figyelembevéve kell értelmezni. Ennek fő szempontjai a következők: részére az agglomerációs övezetben keli az iparterüle — Az 1970-ben lehatárolt agglomeráció kismértékű változtatása szükséges a végrehajtott közicpz- ........ gatási reform miatt úgy, hogy a lehatárolás a közös tanácsú községek területi rendszerével össz- A te ®PÜ^SI környezet minőségének javítása érdekéb hangba kerüljön. (Kisoroszi, Felsőpakony idecsatolása és Csornád kivétele az agglomerációs irány an kell növelni, részben az erdőterületek t térségből ) zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztéséve — a lakosság középfokú ellátásának racionális szervezése szempontjából az agglomerációs övetet adott településrészek jellegéhez és tényleges beépít 66 települést foglal magában: így a térség főként ÉNY-i irányban bővül; tarV abb<M klindu'va' a környezetvédelmi sz£ — a főváros környéki üdülőterületek az agglomeráció területén jelentősen túlynúlnak, főként igénye et a óra iáknál nagyobb mértékben lehess, északi és déli irányban a Duna mentén; — a napi ingavándorforgalom szempontjából az agglomerációs kapcsolatok 44 településnél lé- Az üdülés és idegenforgalom érdekében a közös: nyegesen nagyobb térségekre terjednek ki; ránduló központok erőteljes fejlesztésének terüle — a fővárosi vízbázisra, illetve csatornázási rendszerre épülő közműfejlesztés szempontjából az egyedi, telkes üdülés területi növelése nem indokolt agglomerációs összefüggések szintén eltérnek az általános lehatárolástól. A vízellátást lényegesen tágabb, a csatornázást viszont szűkebb területre kell összefüggően tervezni; Az intézményterületek növelésével ki kell elégíteni mények (állat- és növénykert, temető, új kórházé Az ellátási kapcsolatok és a vízi közművek szempontjából való lehatárolást az itt következő térké- megfelelő munkamegosztásának területi igényét, pék tartalmazzák. során a lakónépesség mellett az üdülőnépesség igén^ te
