1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

419

l

mmmrn

» «... ■«.

I- 3 b/ A támogatásban részesült családok 83%-a fiatal házas,

38%-a jövedelme alapján szociális bérlakásra jogosult,

78,9%-a két gyermekes - vagy két gyermeket vállaló.

Alacsony a támogatást kérő, illetve támogatásban íészc- sülő három- ős többgyermekes családok aránya /3,2%/•

, c/ A családok túlnyomó többsége /97,1%/ kölcsönt kapott.

Részben visszatérítendő támogatásban részesült 32 /2,5%/, mig vissza nem térítendő támogatásai segítettek 5 /o,4%/ családnak.

d/ A legtöbben /06,2%/ telepszerű magánerős lakás vásár- k lásához kaptak anyagi segítséget, kisebb arányú volt a

családi ház építéséhez, bővítéséhez /4,7%/ és a telek tartus használatba vételihez adott támogatás.

e/ A támogatásban részesültek 53>8%-a /óOl család/ szerepelt a kerületi tanácsok lakásjuttatási névjegyzékén,

46,2/fi-a egyéb lakásigénylő volt.

Összehasonlításként szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az 1905. évi 5.őo8 telepszerű magánerős lakásból 1.416 lakás /24,9%/ volt 1985-ben elosztható a kerületi tanácsok Jalcás juttatási névjegyzékén jóváhagyott igénylők részére. A további lakások túlnyomó részével munkáltatók, illetve kisebb részével az OTP rendelkeznek,

A A A két adat összesítése jelzi, hogy a munkáltatók ultal vevőként jelölt családoknak csak a kisebb hányada fe- fl

lelt meg a támogatási feltételeknek.

I \

41 f/ az egy családra jutó támogatás átlagos összege 116,7

ezer Ft, ami alacsonyabb annál, mint ami az irányelvekben meghatározott átlagos összeg figyelembevételével adható lett volna. /14o,9 ezer Ft/család./

Ez - és az időközi tapasztalataink-azt jelzik, hogy a kerületi tanácsok - különösen az év első felében - gyakran indokolatlan óvatossággal jártak ol a támogatás össz égé nek megállapitás unál.

L ./. yíj