1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya az övezetben 65,7%-os (az össz-lakásszám %-ában). To- Az övezet területén 1984-ben országos szintű védett terület vábbi kb. 10% ellátása közkifolyós rendszerről van megoldva. A közüzemi rendszerről ellátott részei) 11 450 ha volt. Megyei védettségű 580 ha. 1974-ig az ö népesség 26%-a azonban minőségileg kifogásolható vizet fogyaszt. 1984-ig (tíz év alatt) 12000 ha-ra növekedett. A tíz évvel ezelő sz védetté vált, vagy védetté nyilvánítása folyamatban van. Az agglomeráció területén találhatók a főváros fő víznyerő területei (Szentendre és Csepel sziget), melyek elsősorban a főváros vízellátását szolgálják, de a regionális rendszerek számos övezeti telepü- Budapesten a gépjárműforgalom, az ipari termelés és a szolgá lést is ellátnak. Nincs megoldva a vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek kijelölése és a védet- ketében a zaj- és rezgésártalommal terhelt területek nagysága, műk. Az övezetben a csatornázás jelentősen elmarad a vízellátás színvonala mögött. A közcsator- matosan emelkedik. A jelenlegi zajhelyzetről átfogó vizsgálat nába bekötött lakások aránya 14,7%, a települések több mint felében egyáltalán nincs közcsatorna- mérési adat áll rendelkezésre a közlekedésből származó zajra a hálózat. A „közműolló ilyen mértékű nyitottsága a környezetvédelem alapvető problémája az hegyi repülőtér, valamint az ipari üzemek zajkibocsátására ; övezeti településekben. A talajba, talajvízbe juttatott, elszikkasztott szennyvíz mennyisége következtében sok területen elszennyeződött az első és a második vízadó réteg, a szennyezés veszélyez- A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a zajtér! teti a mélyebb rétegek vízkészleteit, illetve a karsztvízkészleteket is. lekedési eredetű. Az M7-es autópálya átlagos zajszintje 83 d a forgalmi utaké 71 dB(A) körüli, jelentősen magasabb nappa Nincs megoldva az övezet vízfolyásainak rendezése, a települések felszíni vízrendezése, a csapadék- galm- városj utg|< zajterhe|ése is megha|adja a még e|fogadha1 víz elvezetése sem. A jelenlegi helyzetet is jellemző 1980-1981. év. mérés, adatok alapján Bu- Kjugróan mggas g zajárta|om _ a forga|mj utak nagymérvű dapesten az átlagos 24 órás S02-koncentráció értéke 0,062 mg/m , az N02-koncentrac,oé 0,040 kózpomj fekvés„ városrészekberl( továbbá „ Ferihegyj ü|ö1 mg/m3, az ülepedő por mennyisége 110 Vkm /év. A kéndioxid-szennyezés a fűtési idényben (de- rQ|< éj más forga|mj te|ephe|yek környékén_ Az ipari eredet cember-február havi adatok) 0,117 mg/m értékű. Ezek az értékek a megengedett levegőminőségi X| ^ ^ XV||| xx| éj xx(| ker_|et vegyes normaérték alattiak. létéin erősen zavaró, az érintett lakosság száma azonban kiset Budapesten a mért kéndioxid-koncentráció átlagos értéke a Moszkva tér környékén a legnagyobb ... _ . . .... . . . , , ' „ - , , .. tó, Az övezet telepulesemek zaj- és rezgésarta lommal terhelt ter (a napi átlagos koncentráció 0,1 mg/m . A legmagasabb N02 koncentraciot 0,075 mg/m a pesti . , . . .. ... . „ , .... , , . ... ' " 3 , ... ma is folyamatosan emelkedik. A települések belterületen az Duna-parttal párhuzamosan húzódó, s attól kelet felé terjedő városrészekben és a XVIII. kerület , ... , . " K ' 1 . , nagysága függ a forgalom mértekétől es összetételétől, a beep északi részén mértek. A főváros porral leginkább szennyezett részem az ülepedő por mennyisége tó| ^ Zajmérési gdatok nem> vggy csak tájékoztat - je|| időszakonként eléri a 200-240 t/km /év értéket, ami a normaértéket meghaladja. A főváros forgalomszámlálás a,apján a főforgalmi és forgalmi utak ment egyes térségeiben a szennyezőanyag-koncentrációk (például por, szénmonoxid, kéndioxid) az területi szakaszon meghaladja a területi kategóriához rendelt, rr előírt normaértéket időszakosan meghaladják. Kéndioxid szennyezőanyag vonatkozásában s) szintet, de nem ritka a 15-30 dB(A)-s túllépés sem. Súlyo: 29 nap/év a határértéket túllépő napok száma. 6.os_ 7.ej. 7Q.es ^ p ^ ^ .|tg| te|epü|ések egy£ A közúti közlekedésből eredő óíomszennyezettség a mérési eredmények szerint a normát sok- Je|entös g repü|őterek zajterhe|ő hatása is. A Ferjhegyi repüli szorosan meghaladja. A max. ólom-koncentráció az Alagútban és a II. kerület Mártírok Útja-Keleti ü||fí Ecser A Csepe|.szigeten ievő repü|őtér Halászte| Károly u. kereszteződésében fordul elő. A szénmonoxid-koncentráció egyes helyeken eléri a kri- Szigetszentmiklós térségében okoz zajártalmat. A Budaörsi r< tikus értéket, a legmagasabb az Alagútban és a Rákóczi Út-Baross téri torkolatában; ugyanott főváros x| kerü,etében és Budaörsön észlelhető. Magas zajszir mérték a formaldehid-maximumot is. rok( forga|mj telephelyek. Ezek hatása, akárcsak az ipari űzet érintett lakónépesség azonban számottevő. Az elmúlt 25 évben az ipari üzemek és a lakossági fűtés korszerűsítése révén 67%-kat csökkent a kéndioxid-emisszió. Az utóbbi 6 évben az S02 -koncentráció átlagértéke csökkent, az N02 és üle- A Févárosi Közterület-fenntartó Vállalat 1984-ben mintegy 4 pedőpor-terhelés korábban csökkent, jelenleg stagnál. A fővárosban gyenge füstköd már csak éven- ghhoz hgson|ó összetéte|ű hu||adék árta|mat|anításáró| gondo te 3—5 alkalommal fordul elő. A levegőtisztaság-védelem területi rendszere jól funkcionál, a távlati * ___. , . ........., M 3 J m mennyiség gyűjtését és szállítását végezte sajat jármüveivel, tervben előírtak időarányosan teljesülnek. A Fővárosi Flulladékhasznosító Műben 1984-ben 1,5 millió m Az övezet levegőminőségét alapvetően a kommunális fűtés, a közlekedés, a főváros és néhány nagy szgbb ^ számbavehető évj kapacitása 2 miMió m3. A fő ipari üzem (Százhalombattai DHV, DKV, Váci DCM, Tököli ATEV) háttérszennyező hatása, és lerakóhelyek néhány éven belül betelnek, újabb jelentős befc kisebb mértékben a helyi ipari üzemek (Tégla és Cserépipari Vállalatok, sütőüzemek stb.) alakít- ^ nincs |ehetőség Budapesten évente mintegy 50000 t v( ják. A mindenkori időjárási helyzettől függően változik a terhelés által érintett települések száma, ne|< árta|mat|anítása je|en|eg még mego|datlan. (Az aszódi ve: illetve a szennyezettség mértéke. A különböző szennyeződések és koncentrációk térségeiben nagy kezdődött) A 21 felhagyott, rekultiválatlan hulladéklerakóh különbségek és átfedések vannak. Százhalombatta és Vác hatása regionális jelentőségű, a szélirány- i|)eg.|is huMadék|erakóhe|y ta|á|ható> ame|yekre kommunális tói és szélsebességtől függően az S02, és a porterhelés közepes vagy erős szennyezést okoz Száz- vfl| gygkrgn szá||ftanak veszé|yes hu||adékot is halombatta. Tököl, Szigethalom, Dunaharaszti területén, (vagy egy részén) illetve Vác térségében Dunakeszi, Göd, és a Szentendrei sziget településeiben. A súlyos terhelés időtartama azon- ... . .... 3 K „Az övezet valamennyi településében szervezett hulladékgyujté bán - Százhalombatta kivételével - az évi 100 órát nem haladja meg. A közlekedés légszennyező ^ bey/ont |gkások gránya) g községekben ?0% körü|- a váf hatásával leginkább terhelt települések Dunakeszi, Göd Dunaharaszti, Taksony, Érd, Diósd, Tó- |epü|ésej huMadékgazdálkodási szempontból 10 regionális körz. rökbálint, Budaörs, Pilisvörösvár. A fűtés légszennyező hatása a közvetlen élettérben igen jelentős. A gyűjtést városgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek A természeti ökoszisztéma legfontosabb maradványai, a botanikai, geológiai és hidrogeológiai érté- . , . ,, ............... 3 .33 33 körzetesítés még nem funkcionál, a gyűjtést a községi tanács kék már védelem alá kerültek, de a vizsgálatok alapján a budai oldalon néhány további természet- ... ... 3 ' elhelyezése sok esetben nem felel meg a kornyezetvedelmi ko védelmi terület kijelölése szükséges. A fővárosban hat országos jelentőségű természetvédelmi terű- ... . ... .......... „ ... „ . ... „ , .. ' 3 ' 3 potaban hulladékelhelyezesre alkalmas területek, illetve a hull let van. Ezek közül kiemelkedik a Budai Tájvédelmi Körzet, melynek fővárosi területe 2495 ha. . .. , , , . ... , , . ........ , „ nincsenek összhangban, ezért egyes körzetekben nincs alkalr A helyi jelentőségű természetvédelmi területek szama 23, területük 135 ha. . . . . .. „ , , , , . . , , delmi követelményeknek nem felelnek meg, más körzetekben < 22
