1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
131
4. ÖSSZEFOGLALÁS ra, az övezetben 65...6Í a budai főgyűjtő megér ' redfordulóig be kell fe lep építését. — A vízrer A regionális rendezési terv legfőbb előirányzatai, javaslatai: síkvidéki belvízrendszer delem ugyancsak rész le — A budapesti agglomeráció lehatárolása nem értelmezendő mereven; a vízgazdálkodás, a lakosság zetalakltó tevékenysége középfokú ellátása, az üdülés, valamint a napi ingavándorforgalom szempontjából a 43 tele- ~ A fürdők terve a termá pülésnél lényegesen nagyobb terület veendő figyelembe. építésének, a víznyerőin — A területfelhasználás és területszerkezet módosulását a beépített terület (elsősorban a lakóterü- ségére figyelmeztet és letek) további növekedése, a mezőgazdasági területek további csökkenése jellemzi. Az egyes tásának feladatait, végül lakóterületi kategóriák lakássűrűsége kiegyenlítődik. Az ezredforduló után a beépített terüle- ~ Az energiagazdálkodás I tek növekedése csaknem teljesen megállítható. gázellátási és minimális — Budapesten a hosszú távú időszakban a népesség 90...150 ezer fős csökkenésével, az agglomerá- nélis terv, 1995-től vis; ciós övezetben mintegy 75 ezer fős népesség-növekedéssel kell számolni. — A legmagasabb létesítését a térségben, s laksűrűségű térségekben nagymértékű csökkenés, az alacsony laksűrűségű térségekben viszont — A posta és távközlés fej növekedés várható. Budapesten a népesség elsősorban északi irányban növekszik. létesítését és a távbeszé — A terv Budapesten 180 ezer, az övezetben 41 ezer új lakásépítését irányozza elő, a lakóterület sűrűség Budapesten a jt ennek megfelelő bővítésével, illetve módosításával. Az ezredforduló előtt, a 90-es években a la- javuljon. kások száma várhatóan már meg fogja haladni a családegységek számát. Budapesten a terv - A regionális terv környe 80—85 ezer lakás szervezett többszintes, 70—95 ezer lakás társasházas és családiházas formában cepció alapján összefog történő megépítésével számol. talmatlanitás,- a zaj- és — A terv a budapesti agglomerációban 5880 ha ipari területet irányoz elő, ebből még üres 1730 felmerülő teendőket. K ha. A közművesithetőség figyelembe vételével az ezredfordulóig Budapesten 320, az övezetben az ivóvízbázis, a Ráckev 380 ha telepíthető be; az üres területek nagyobb része tehát csak nagytávlatban lesz felhasznál- ci cementmű és a százh ható. títótelepekről kikerülő zajterhelés káros hatásai — A zöldfelületek fejlesztése keretében a terv a központi fekvésű városrészek rehabilitációja során — A terv Budapest 17 vá a közkertek, a konkrét lehetőségekhez igazodva a lakóterületi parkok fejlesztését irányozza elő; jelentőségű területként további, mintegy 5600 ha parkerdő telepítésére, és ezen túlmenően a biológiailag aktív felületek hető lakónegyedek, va növelésére tesz javaslatot; az üdülőterületeket a nagyobb tömegek befogadására alkalmas, kö- magjának, településtörti zösségi célú tömbtelkes kialakítással, a meglevő vlzparti üdülőterületek bővítésével, korszerűsí- zaelő. tésével, továbbá komplex szabadidő-központok létesítésével fejleszti. — A mezőgazdasági területek a fővárosban és az övezetben egyaránt kb. 6000-5500 ha-ral csökkennek az ezredfordulóig. — Az agglomeráció központrendszerét a regionális terv részben a városközpont kiterjesztésével, részben kilenc városrészközpont kialakításával fejleszti; az övezetben 16 középfokú ellátási központ szervezését javasolja, melyek a főváros fokozatos, részbeni tehermentesítését is megoldják. — A regionális terv — a fővárosi közlekedésfejlesztési terv és az országos úthálózatfejlesztési terv alapján — már a következő másfél évtized során számol a főváros hagyományos főúthálózatát tehermentesítő, elkerülő autópályák (M0), főutak és hídjaik forgalomba helyezésével, ezenfelül a lágymányosi Duna-híd megépítésével is. Bemutatja a fővárosi főúthálózat fejlesztésének szerteágazó feladatait, kiemeli a forgalmas szintbeni vasúti keresztezések kiküszöbölésének fontosságát (a hosszútávú tervidőszakban Budapesten 15, az övezetben 8 helyen) és kerületenként javaslatot tesz a földutak burkolására. Az övezet úthálózatában sűríti a harántirányú (keresztirányú) összeköttetéseket, valamint a másodrendű kapcsolatokat a fővárosi úthálózattal. — A vasútfejlesztési koncepció előirányzatai közül a regionális terv csupán a területrendezéssel összefüggő hálózat- és állomásfejlesztési elgondolások bemutatására szorítkozik. A budapesti gyorsvasúti hálózat ütemezett továbbépítésére (3-as metró Újpest-káposztásmegyeri szakasza, 4-es vonal megkezdése, csepeli vonal meghosszabbításai) a közlekedésfejlesztési terv alapján tesz javaslatot; a csak nagytávban esedékes 5-ös vonal és a délpesti hálózat kialakítására több változat részletes vizsgálatát ajánlja. — A vízellátás terve a hosszútávú tervidőszakban az egglomeráció lakásainak 100%-os ellátottságát irányozza elő, ehhez a Fővárosi Vízművek kapacitásának 2,061.000 m3/d, a helyi vízművekének 116.00 m3/d-re fokozása, a tározótérfogat növelése (Bp-en 550.000 m3-re, az övezetben 86.000 m3-re), továbbá a hálózat megfelelő fejlesztése, valamint a meglevő vezetékek felújítása is elengedhetetlenül szükséges. \m m m I jt.
