1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
102
arányú lakásépítési tervek valósultak, illetve valósulnak meg. A 2000-ig tervezett lakásépítési A megépítés időtávlata bizonytalan, egyedül a Ráck program 27,6%-a védművekkel védett árvédelmi öblözetben helyezkedik el (pl. III., Pók utcai, taksonyi-híd közötti szakaszának rendezése várható 1 III., Mocsáros dűlő, III., Kaszás dűlő, IV., Káposztásmegyeri Itp-ek). használása a zöldterületi tervezés feladata. A feladat itt nem korlátozódhat az árvízvédelmi művek kiépítésére, a mentesített területeket a fakadóvizek elleni védelem céljából fel kell tölteni. A belvárosi, közel 15 km hosszú, osztott és osztatlan partfalak rekonstrukcióját is meg kell kezdeni. Az árvízvédelmi fejlesztésnek a lakásépítési program mellett a közlekedésfejlesztési elképzelésekkel is összhangban kell lennie. Az árvízvédelem 2000-ig tervezett fejlesztését az Országos Vízügyi Hivatal irányításával 1980-ban kidolgozott „Fővárosi árvízvédelmi művek fejlesztési terve" tartalmazza. A VI. ötéves tervben a legjelentősebb fejlesztés:a Szilas patak jobbparti öblözetében a Káposztásmegyeri ltp. alaplétesítményeinek keretében a Szilas-, Mogyoródi-, Csömöri patakok és az Óceán árok 7,4 km rendezésből 1984 végéig 4,3 km elkészült. “ n ACsillaghegyi öblözetben a Barát patak jobbparti visszatöltésezését 1,0 km hosszon megerősítették. A Komp utcai öblözetben a Népfürdő utcai öblözethez kapcsolódó. Rákos patak torkolati szakaszán a visszatöltésezések magasítása a 3-as metró továbbépítéséhez kapcsolódóan 1985. évben kezdődik. A tervezett fejlesztések közül a legjelentősebb a Csillahegyi öblözet védművének már az V. ötéves tervben megkezdett fejlesztése, illetve kiépítése, mely a római-parti védmű II. üteméből és az Aranyhegyi patak visszatöltésezéséből áll. Kisebb, azonban a védettség alacsony szintje miatt indokolt fejlesztés a Dunatelepi öblözet védművének kiépítése és a Megyeri úti nyílt árok ártéri védműveinek megfelelő rendezése. A fentiekkel párhuzamosan vagy azt követően a megnövekedett forgalommal jelentősen terhelt belvárosi partfalak felújítását is meg kell kezdeni, amely a vízivárosi és a Március 15. téri öblözete- ket érinti. A Hosszúréti patak és a Határ árok torkolati szakaszain a védvonalak megerősítése, magasítása az albertfalvai és a Káldor Aldolf utcai öbiözetek védképességét növeli. A csepeli öblözetben új nyomvonalon kiépítendő védvonal a főváros legnagyobb, közel 10 km2 nagyságú, a Budapest—bajai öblözettel összefüggő öblözetének megfelelő védelmet nyújt. A Budafok—nagytétényi öblözet védelmét jelenleg a MÁV Budapest—székesfehérvári vonalának töltése alkotja, mely árvédelmi szempontból nem kielégítő, így távlatban a 6-os út elkerülő szakaszának megépítésével összhangban a jelenlegi ártéri területen, új nyomvonalon árvédelmi vonal megépítése szükséges. Az övezetben a szentendrei árvédelmi töltés magasítása szükséges a 11. sz. út mentén, mert egy része a mértékadó árvízszintet sem éri el. Szentendrén a védvonalat az ezredfordulóig ki kell építeni. A Szentendrei sziget árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében mintegy 10 km meglévő árvízvédelmi töltést kell felújítani a megfelelő magasságra. Uj árvédelmi töltés kell a sziget északi csúcsának lezárására 6,5 km hosszon. Az előirányzott töltés kiépítése után a Szentendrei sziget árvédelme teljesen megoldott lesz. A vízrendezés, árvízvédelem tervlapja feltünteti a KÖVIZIG által 1979-ben készített „Duna - Általános szabályozási terv" c. munka középvízi szabályozási vonalát. 104
