1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

86

I ~ ' ■ • *

. «« ... mg

I

83 ^

iskolai alapterület jut. Ez azt jelenti, hogy a zsúfoltság nagyobb lesz, s e tekintetben a tanítás feltételei tovább romlanak. Az egy főre jutó terület csaknem 20 %-kal csökken, de több tantermet az általános iskolai hálózattól nem lehet elvenni. Így minden eszközt mozgósítani kell annak elérésére, hogy a VII. ötéves terv időszakában az igényelt gimnáziumi tantermek megépüljenek. Ez az időszak, az 1986-1990-es évek lesznek a legnehezebben a gimnáziumok fejlesztésének folyamatában, fl© 1 L. . / ©. A© ■ A U 4 l-A nrti ,4 PaI I>A)a1 aI/ rff/Mnl A oo

az anyagi- tárgyi feltételek relativ romlása ellenére a

»

pedagógiai munkában, a gimnáziumi nevelés tartalmában

I

jobb eredményeket kell elérni.

A tervidőszak végére 18o tanulócsoporttal lesz több [ mint jelenleg és igy, valamennyivel nő az átlagos

csoport-létszám. Részben a fakultáció, részben az új tanitási módszerek is próbára teszik a pedagógusokat és a tanulókat. A következő tervidőszakra már számolhatunk a színvonal javitással.

E szerint 1995-ben a gimnáziumokban összesen több mint 1000 tanteremmel az egy főre jutó alapterület megközelítheti az 5 m2-t.

Udvar, játék és sportolásra alkalmas tér kialakítására továbbra sem lesz jelentős lehetőség. Ezért a tornatermek pótlása mindenképpen szükséges és indokolt.

A gimnáziumi hálózat rehabilitációja 1996 után lesz aktuális és

reális cél, mivel ekkor a tanulószám átmenetileg csökken és

ekkor új tanteremre csak az általános iskolai létszámemelkedés

miatt, általános iskolának visszaadott termek pótlásaként lesz

szükség. Pótolni kell a megfelelő kiegészítő és kiszolgáló he- fa

lyiségeket.

így 2000-ben kb. 1600 gimnáziumi tanterem működik majd, az egy tanulóra jutó alapterület pedig 8,0 m lesz, ami megfelel a korszerű oktatás követelményeinek; A gimnáziumok zöme 1945 előtt épült, általában eredetileg is gimnáziumi célra.

\ t

|

I

i- : __________—i •