1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
521
• j ........................' - “"Ü | || J - 3 Ennek következménye, hogy 1982-től megkezdhették a szakmunkásképzést a XIII., Róbert K. krt-i nevelőotthonban. Belső differenciálásra volt szükség a Bányai J, és a IX. Bokréta u-i ifjúsági otthonokban, ahol a személyiségükben rendeződött fiukat ós leányokat fokozatosan külső munkahelyre helyezték el. Ez paspektivát jelent a fiatalok számára. Javítani kellett a speciális és ifjúsági otthonok személyi ellátottságát, hogy személyiség- korrekciós nevelési feladatoknak gyorsabban és jobban meg tudjanak felelni. Ezért növelték a pszichológusok, utógondozók számát, 1982-től folyamatosan az MM-től kapott állások segítségével minden ifjúsági és széleskorhatáru, speci- i alis otthonban biztositották az utógondozót. Uj feladatként családgondozói állások létesítését kezdték meg 9 nevelőotthonban. A hálózat egészében megszigorították az évközi áthelyezést a normál otthonból a speciális nevelőotthonba. Ma már nem ilyen áthelyezésekből tevődik ki a speciális otthonok gyermekiétszáma, hanem a családból érkező uj beutaltakból. A nevelőotthonok igyekeznek a családi modellt körülményeikhez igazodva megvalósítani. A jelenlegi feltételek azonban nem teszik lehetővé az # alacsony létszámú csoportok /maximum 7-8 fő/ szervezését. Ezért a nevelőotthonban alacsony hatásfokkal nevelhető, súlyos szemólyisógálla- potban lévő, személyre szóló gondoskodást igénylő gyermekek számára a nevelőszülői hálózat fejlesztése és differenciálása vált szükségessé. Ennek érdekében - kísérleti jelfeggel - hivatásos nevelőszülői család szervezését vállalták. 1984- ben 2 családdal kezdték el a munkát. Az egyik családban 7 saját gyermek mellé 5 állami gondozottat vállaltak /értelmiségi szülők/, a másik /‘munkás/ család 6 állami gondozott gyermek nevelésére vállalkozott. A gyermekek nevelésében jó tapasztalata van a Főosztálynak. 1986-tól évenként 2-2 uj család beállítását tervezik. | Hl \ A tartalmi munka korszerűsítésében nem tudták megoldani a felzárkóztató csoport szervezését, elsősorban a külső iskoláztatásban résztvevő nevelőotthonban. Nem sikerült előbbre jutni a nagykorúvá váló volt állami gondozott, családi háttérrel nem rendelkezők lakáshelyzetének megoldásában, a lakásalap megteremtésében. ! flBB' I I í — _ i 1 r _______| —mmi
