1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

37

I

1

34

Ezt követően 1974/75-től kezdve - annak ellenére, hogy a demográfiai mélypont 1978-79-ben volt a középiskolákban - egyenletesen növekszik. Az ellátás minőségének általános megítélése a két eltérő sajátosságú iskolatípus miatt rendkivül nehéz, ugyanis a szakközépiskolákban elég magas a szakmailag kvalifikált, de pedagógiai képesítéssel nem rendelkező /pl*: mérnök/ szaktanárok aránya / 1970-ben 17,7 %, 1978-ban 10,1 %,jelenleg

12,2 %/, Az 1970-es évtized utolsó éveinek tapasztalatéval szemben az elmúlt években - az alapfokú intézményekhez hasonlóan - a középiskolákban is növekszik a pályaelhagyók száma. Nem elhanyagolható a nyugdÍjazás miatti kiesések hatása sem, mert a jelenlegi nyugdíj rendelet a nyugállományba vonulást ösztönzi.

Egyes speciális esetekben /pl.: kollégiumi nevelőtanár, bizonyos szakmai tárgyak oktatói/ hosszabb idő óta problémát okoz az álláshelyek betöltése. Több év óta növekvő gond a matematika-, fizika-, idegen nyelv szakosok és a szakoktatók biztosítása is.

Szakmunkásképző iskolák pedagógusellótósa

Az 1960-as évek elején a tanárok, szakoktatók aránya egyharmad- kétharmad a szakoktatók javára, míg 1973-tól már a tanárok száma meghaladta a szakoktatókét mintegy 20 %-kal. Az 1970-es években az iskolai szakoktató létszám stagnált, ugyanakkor a vállalati szakoktatói létszám lassan növekedett. A szakmunkás- képzőben igen magas a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők arénvá. 1976-78 között a szakoktatók 3ö %-a bem pedagógiai képesítéssel nem rendelkezett, sem pedagógiai tanfolyamot nem végzett. Az utolsó néhány évben a pedagógiai tanfolyammal sem rendelekző szakoktatók abszolút száma felére, 15 % körüli értékre csökkent.

A fővárosi pedagógus-ellátottságra általában jellemzők a következők:- Jellegzetesen fővárosi jelenség volt a 70-es években a 3o év

I ^

i _______

I

■ "-v ‘

I

2

► ~ rnrnm

...

fe

**-* --.mop