1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

355

i

I

J

29

A középfokú oktatás struktúráiénak alakulása 1960-84 között

/ %-ban /

Ez nem azonos a Budapest-i általános iskolában végzettekkel.

tanév

___________________1959/60. 1969/70. 1979/80. 1984/85.

Gimnázium 37,1 27,6 26,1 25,2

Szakközépiskola 19,2 27,9 38,8 35,1

Szakmunkásképző 43,7 44,5 35,1 39,7

éa szakiskola

ÖSSZESEN: 100,0 100,0 100,0 100,0

A középfokú oktatási intézmények nemcsak Budapest továbbtanulási igényeit elégítik ki. Vannak olyan iskolák, amelyek regionális vagy éppen országos beiskolázási körűek, ezek tanulótöbbletet jelentenek a fővárosban. A nem budapesti lakosú tanulók aránya /27 %/ alacsonyabb mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az egglomeráció határain, de nagy számban találhatók itt országos beiskolázású iskolák, melyekből csak itt, vagy 1-2 helyen folyik csak képzés az országban.

A kerületek lakóinak iskolázottsági szintjét követi a különböző iskolatípusokba járó tanulók részaránya is. A népességhez viszonyítva a legtöbb középiskolás tanuló az I., II., V. és XII. kerületben van, s ezeknek kétharmada gimnazista. A középiskolások aránya a IV., X. és XXI. kerületben a legalacsonyabb és itt csak 26-31 %-uk jár gimnáziumba, ugyanakkor >

ezekben a kerületekben az átlagnál magasabb a szakmunkástanulók aránya. Ez a tény arra utal, hogy az iskola egyáltalán nem regulálja, még csak nem is befolyásolja a társadalmi mobilitást, hanem inkább igazodik hozzá, igy konzerválja a társadalmi rétegződés állapotát, fékezi a kiegyenlítődést. Problémát jelent a középfokú oktatásban az, hogy mindinkább mindhárom intézménytípus iskolái a város belső területein koncentrálódnak, így egyes peremkerületek jószerivel ellátatlanok ) /XVI., XVII., XVIII./.

I ti fi plv

: * üti' c+map

' ‘-i