1985. szeptember 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
, *».«*, -.a® V I-22 Az általános iskolás korú tanulók száma 1987/88. tanévig 3 ezer fővel emelkedik, majd a tervidőszak végéig jelentősen, 27 ezer fővel csökken. Uj általános iskola csak a folyamatban lévő kerületi beruházások befejezéseként, valamint 500 lakás feletti új lakótelepeken épül. A további igényeket bővítéssel, illetve a meglévő intézményhálózatról tervezzük kielégíteni. A beruházások mellett óvodák átalakításával 70 tanterem létesül. A tervidőszak során az általános iskolai ellátás minőségi javítására tanteremépítést nem tervezünk. Ennek ellenére a tanulólétszám 1988-90 között csökkenése eredményeként a tervidőszak végére a tanulócsoportok átlagos látszáma 28,1- ről 26,2-re, a váltakozó tanítás aránya 14%-ról 10%-ra csökken. A VII. ötéves tervidőszakban számításaink szerint 24,7 ezer fővel emelkedik a középfokú oktatásban részt vevők száma. A megnövekedett tanulólétszám beiskolázásához a pénzügyi feltételek új komplett iskola építésével 232, meglevő iskolák bővítésével 39 tanterem építését teszik lehetővé. Az új építések és bővítések mellett - mai számításaink szerint — általános iskolából 129 tantermet, egyéb szervezéssel (óvoda, nem oktatási célú helyiségek igénybevétele) további 46 tantermet és 146 fakultációs termet tervezünk középiskolai oktatás céljára átcsoportosítani. így összes- i ségében 592 teremfejlesztést tudunk a tervidőszak folyamán megvalósítani. A középfokú oktatás intézményeiben a zsúfoltság növekszik, a tanulócsoportok átlagos létszáma 36-ról 37 főre, a szakmunkásképző és szakiskolákban 32-ről 34 főre emelkedik. A középiskolák zsúfoltsága elsősorban az 1989-90-es években okoz gondot, ezért további vizsgálatokat kell végezni, hogy a felszabadítható óvodai és általános iskolai termek felhasználásával átmenetileg tovább növeljük a középfokú oktatásra igénybevehető termek számát. Ennél az intézkedésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a további általános iskolai tantermek középfokú oktatási célra történő felszabadítása az általános iskolai tanulók esetében újabb körzetmódosításokat igényel, úgy, hogy a pedagógusok átképzését és átcsoportosítását vonja maga után. A VII. ötéves tervidőszakban a közművelődési és művészeti intézmények fejlesztésére szerény mértékben nyílik lehetőség. Elsősorban a felújításokkal egybekötött rekonstrukciós munkák megvalósítása tűzhető ki célul. Minimális lehetőség kínálkozik a lakótelepi közművelődést szolgáló létesítmények építésére. Az ágazat fejlesztési koncepciójának két változata a priorizált területeket (középfokú oktatás, általános iskola) nem érinti. A II. változatban 120 millió Ft-tal megemelt pénzügyi lehetőség a meglévő oktatási intézményekhez több gép- műszer- beszerzést, hiányzó tornaterem pótlást tesz lehetővé. \ fe te A fővárosban megvalósuló minisztériumi beruházások közül jelentősebb az ELTE és az MKKE, a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi Könyvtár rekonstrukciója, valamint a Nemzeti Szinház és a Művészeti Főiskola kollégiumának építése. A művelődési ágazat felújítási feladatai ellátása keretében mintegy 2 ezer épületből álló intézményhálózat állagmegóvásáról, folyamatos működőképességről kell gondoskodnia. Ez a lehetőségeket meghaladó feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az épületállomány kormegoszlása kedvezőtlen, az épületeknek több mint a fele a századforduló és a U. Világháború között épült. te w ■ ~ X w- ___
