1985. szeptember 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

15

I-11 ­A kerületi tanácsok részére differenciáltan megállapított fejkvóta, a fővárosi prioritásokat elő­térbe állító új céltámogatási rendszer, valamint a kerületekhez szabályozott saját bevételek kö­rének bővítése jelentősen növeli a kerületi forrásokat. Ennek eredményeként a VII. ötéves terv­időszakban a működtetési kiadások 39-41%-át, a felújítási kiadásoknak az I. változatban 75%-át, a II. változatban 70%-át, a fejlesztési pénzeszközöknek pedig 19-20%-át a kerületi tanácsok használják fel. Az új szabályozás értelmében a kerületi tanácsok felújításokra 40%-kal, fejleszté­sekre 80%-kal több pénzeszközt használhatnak fel, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A főváros kerületeinek — 1985. év eleji — alapfokú infrastrukturális ellátottságát a fontosabb mutatók alapján vizsgálva megállapítottuk, hogy több területen még ma is jelentősek a különbsé­gek. A közmű, kereskedelmi, egészségügyi, szociális és oktatási ellátottságot együttesen tekintve a kerületek egymástól jól elkülöníthető csoportokba sorolhatók. Nyolc kerület esetében - a töb­bi kerülethez mérten - az elmaradás számottevő, egy kerületnél (XVII.) pedig kifejezetten nagy. E különbségek mérséklése érdekében a kerületi tanácsok VII. ötéves normatív fejlesztési lehető­ségét jelentő fejkvóta differenciált megállapítására a 4. számú mellékletben teszünk javaslatot. A népességarányos normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) elsősorban olyan alapvető fejlesztési célok megvalósítását hivatott elősegíteni, mint a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó telepszerű magánerős lakásépítés területelőkészítése és kapcsolódó beruházásai, az egyedi szervezésű lakás­építéshez tanácsi telkek kialakítása, általános iskola, óvoda, bölcsődefejlesztés, napi cikk keres­kedelmi hálózatfejlesztés, közműhálózat, út-járdaépítés, öregek napköziotthona létesítés. Népes­ségarányosan a kerületi tanácsokhoz szabályozni javasolt fejlesztési lehetőség összesen 3,4 mil­liárd Ft, amely a fővárosra központilag megállapított összeg 30%-a. fi GeGGG teteite h ' A kerületi tanácsok részére az új céltámogatási rendszer keretében a főváros rendelkezésére álló fejlesztési lehetőségből meghatározott célokra és feltételekkel 2,5 milliárd Ft-ot javasolunk biz­tosítani a fővárosi priorizált feladatok megvalósításának ösztönzésére (6. sz. melléklet). A cél- támogatás kétharmada a lakásellátás javítását szolgálja, a további egyharmad a közműellátás, a kereskedelem és az oktatás fejlesztési feladatainak végrehajtását segíti. A kerületi tanácsoknak a fentiekben biztosított (fejkvóta, céltámogatás) fejlesztési lehetőségén kívül a Fővárosi Tanács állapítja meg az út-híd korszerűsítés támogatását is (5/c sz. melléklet). | A kerületi tanácsok biztonságos gazdálkodási lehetőségét és kiemelt előirányzatait — az 1986. év­től érvényes feladatmegosztást figyelembe véve - az 5/b sz. melléklet, a fedezetül szolgáló forrá­sokat az 5/a sz. melléklet tartalmazza. A szabályozott bevételek között a vállalatok által befize­tett VKH 40%-át az 1985. január 1-i lakónépesség számarányában célszerű a kerületek rendelke­zésére bocsátani. Kivételt képez a VI. és Vili. kerület, ahol a VKH 30%-át, a VII. kerületben i pedig 25%-át javasoljuk átengedni, míg az V. kerületben a lakossági adóbevételeket javasoljuk megosztania túlfinanszírozás elkerülése érdekében. _ —---­A kerületi irányszámok a kerületi tervkoncepció készítésének céljait szolgáják. Nem tartalmazzák a kerületek egyéb (érdekeltségi) bevételeit és az ezzel kapcsolatos kiadásokat, továbbá a lakóház­felújítások előirányzatait sem, amelyet a koncepció elfogadását követően a részletes tervezési szakaszban bocsátunk a kerületek rendelkezésére. tete "Jj h " J |l: _ V í 1 *-----------——--------—--------------—l—

Next

/
Thumbnails
Contents