1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
i i- 14 / f A fejlesztési célokra fordítható érdekeltségi bevételek - a település- fejlesztési hozzájárulás, lakásépítési és-használatbavételi díj, a lakásépítési telkek tartós használati díja, közterülethasználati díj, átvett pénz, hitelek stb. - nagyobb hányada meghatározott fejlesztési célokat szolgál. Elsősorban ezekből kell fedezni a telekkialakítás költségeit, a lakáscserék ösztönzését, a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatását. E bevételekből a kerületi tanácsoknál az előzetes számítások szerint, mintegy 6 milliárd Ft forrás keletkezik. A település- fejlesztési hozzájárulás a megszűnő községfejlesztési hozzájárulásból származó bevétellel azonos összegben szerepel a számításokban. 1 Kiadások_ Az egységes pénzalap VII. ötéves tervi kiadási lehetőségeit a 8., 8/a. számú melléklet szemlélteti. A VII. ötéves tervidőszakban a főváros és a kerületi tanácsok együttesen 228 milliárd Ft pénzeszköz felhasználással számolhatnak, ami 57 milliárd Ft-tal, 34 %-kal magasabb a VI. ötéves tervidőszakénál. A kiadási volumen növekedésének értékelésénél a következő tényezőket kell figyelembe venni. Tartalékolás_ Az új tanácsi szabályozás kétféle tartalékolási kötelezettséget ír elő a tanácsok számára. A tervezési tartalék a szabályozott bevételek és az állami támogatás együttes összegének 1 %-a, amelyet a Fővárosi Tanács\ nak kell - feladat nélkül - megterveznie azért, hogy az esetleg kedve- \ zőtlenebbé váló gazdasági helyzetben a feladatok sérelme nélküli visz- szavonulás lehetőségét biztosítsa. Ez a főváros felhasználási lehetőségeit 2 milliárd Ft-tal mérsékeli. A tervezési tartalékon kívül a tanácsok gazdálkodási tartalékot is kötelesek képezni, amelynek ajánlott mértéke 2 %. Ez a tartalék csak a főváros fejlesztési kiadásai után került megtervezésre, a működtetésnél a kiadási lehetőségek további mérséklésének elkerülésére pénzmaradványból célszerű képezni. 4i r L ,—i ! ■ ■■ 1 t
