1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
146
é - 20 - | # A népgazdaság belső egyensúlyi követelményei és a tanácsi önállóság néhány összefüggése A tanácsok gazdálkodásának állami irányítását, a népgazdaság egyensúlyi követelményeinek kielégítését az előző fejezetekben részletesen kifejtett módszerek és központi előírások együttes alkalmazása várhatóan megfelelő módon biztosítja. Emellett a tanácsi gazdaságirányítás korszerűsítése után felmerülhetnek olyan jelenségek is, amelyekre a központi szerveknek előre fel kell készülniük. Ezek a következők lehetnek: a) A tanácsok éves beruházása magasabb a középtávú népgazdasági tervben számítottnál. Ennek egyik oka lehet, ha a lakosság és a gazdálkodó szervezetek eszközátadása, valamint a lakosságtól származó adók mégha- v ladják a tervben számított mértéket. Ez népgazdasági szinten nem jelent többletet, mert a tanácsoknál jelentkező vásárlóerő növekedéssel azonos mértékben csökken a lakosság folyó fogyasztása, vagy felhalmozása, illetve a gazdálkodó szervek j jövedelmeinek egy részét - átadás formájában - a tanácsok használják fel. E feltételek esetében központilag nem indokolt beavatkozni a tanácsok gazdálkodásába. Ha a tanácsi beruházások mértéke a középtávú népgazdasági tervben számítottól jelentősen eltér, és ennek forrása lakossági megtakarítás illetve vállalati tartalék, akkor ennek külön vizsgálata és minősí- • . tése indokolt. Szükség esetén a vásárlóerő tervszerű keretek Á f ' '' között tartását az állami támogatás középtávú tervben megtervezett mértékének változtatásával is elő kell segíteni. / A VKH-ból és a béradóból származó bevételeknél a viszonylag biztonságos tervezhetőség mellett sem zárható ki többletforrások keletkezése. Többlet csak a gazdálkodó szervek központilag számítottnál nagyobb bérfejlesztése, illetve nyeresége következtében adódhat. Reálértékben ez azonban csak akkor jelent /fk piSliilf ________________________________ jí _ _ j ’ ' ■ - T X
