1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

139

szinthez kell szabályozni. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatában a kiadások szintjét a tényleges bevételek határozzák meg, tehát érvényesül a bevételi források szabályozó szerepe. Változást jelent, hogy a tanácsoknál a jelenlegi két pénzalap (működési költségvetés, fejlesztési alap) helyett a jövőben egy pénzalap lesz. A kiadások tervezésénél és elszámolásánál azonban továbbra is minden tervezési szinten meg kell különböztetni a működési, felújítási és fejlesztési célú kiadásokat. s Az egységes pénzalap bevezetésével a tanácsi gazdálkodásban álta­lános prioritásként kell kezelni a meglévő intézmények működteté­séről és fenntartásáról, valamint a felújításokról való gondosko­dást. Emellett elsőbbséget kell biztosítani a népgazdasági terv­ben és az állami költségvetésben meghatározott, társadalompoliti­kai szempontból kiemelt céloknak. Ezek közül a VII. ötéves terv­időszakban a lakásellátás, a középfokú oktatás és az egészséges vízellátás komplex fejlesztését céltámogatási rendszerrel is elő i kell segíteni. A népgazdasági terv, illetve a hitelpolitikai irányelvek a prioritások megvalósítását elősegítő további módoza­tokat (támogatás, kedvezmény) is tartalmazhatnak. A tanácsok gazdálkodására vonatkozó kötelező központi előírások közül megszűnik: a lakás- és a kórház célcsoportos beruházások előírása; a fejlesztési, fenntartási és felújítási pénzeszközök közötti ^ átcsoportosítás korlátozása; í a tanácsi és nem tanácsi gazdaság közötti eszközök átadásának és átvételének tételes korlátozása; a működési kiadásokat érintő előírások közül az igazgatási bérelőirányzat, az út-híd fenntartási, felújítási előirányzat, a költségvetési szervek felújítási hányadkiegészítése; V ^ * fe 1 423 * • -----—----------------------------------------------------- 1-------------------------j i i . 1 d - 13 - Í

Next

/
Thumbnails
Contents