1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

137

A helyi tanácsok - a tanácsokról-szóló törvényben meghatározott jogkörükben - maguk határozzák meg középtávú tervüket, valamint éves tervüket és költségvetésüket.

A megyei, majd a helyi tanácsok továbbra is a népgazdasági terv és az állami költségvetés elfogadását követően hagyják jóvá terveiket, illetve költségvetésüket.

A tanácsoknál bevezetésre kerül a tervek kétlépcsős jóváhagyási rendje. Az eddigiektől eltérően a tanácsi testületek a leglényegesebb kérdésekben már a tervezés koncepcionális szakaszában hozzák meg döntéseiket. Ez fokozza a testületek mérlegelési, érdek- egyeztetési és érdemi döntési lehetőségét, egyúttal pedig növeli a szakigazgatási szervek felelősségét is a döntéselőkészítéisben. A tanácsi testületek második alkalommal, a részletes terv jóváhagyása során, a feltételek részletesebb ismeretében hozzák meg végleges döntéseiket. Ennek során ellenőrizhetik koncepcionális döntéseik érvényesülését.

I

' A lakosság részvétele a helyi tanácsi döntésekben falugyűlés/

városkörzeti tanácskozás vagy helyi szavazás formájában közvetlenül érvényesül pl. a településfejlesztési hozzájárulás megállapításánál. , ,

A lakossági részvétel alapvetően közvetett formákban érvényesül (tanácstagi képviselet, városi, város és környéki tanácstagi csoportok, tanácsi bizottságok) pl. a koncepcionális tervdöntések meghozatalánál és a végrehajtás ellenőrzésénél.

Döntési jogosultságot szereznek a társközségekben a közeljövőben megalakuló elöljáróságok is. Rendelkezési jogukat az 1985-ben kiadott minisztertanácsi rendelet szabályozta. A szabályozás arra az elvre épült, hogy a helyi tanács egységes pénzalapja oszthatatlan, de az elöljáróságok az egyéb (érdekeltségi) bevételeik felhasználására (pl. társközségi feladatra megszavazott településfejlesztési hozzájárulás) rendelkezési jogot kapnak.

f 43T- 11 -