1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

133

I és a kulcs szerint képződő felújítási eszköz minimális, ugyanak­kor a felújítási igény magas, az új állóeszközöknél pedig fordí­tott előjelű az ellentmondás.) » Mivel az állóeszközök általános újraértékelése rövid időn belül nem történhet meg, ezért a felújítási kulcsokat módosítani szük­séges annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a tényleges felújítási igényekhez. Jelenleg az út-híd fenntartást és felújítást szolgáló pénzeszkö­zöket a megyei tanácsok osztják el a helyi tanácsok között. A jövőben az utak, hidak műszaki állapotának, minőségének figyelem- 1 bevételével az üzemeltetést, a karbantartást, az állagmegóvást és részben a felújítást szolgáló lehetőségeket a helyi tanácsoknál kell megtervezni. A tanácsi gazdálkodás biztonságának növelése érdekében korszerű­södik a tartalékolás rendszere. — . i * A megyei tanácsoknál kétféle tartalékot kell tervezni: tervezési tartalékot, amelynek célja, hogy a középtávú népgaz- '' dasági tervben feltételezett, vagy ahhoz közelálló népgazdasá- ' gi feltételek esetén felhasználható legyen az ellátás színvo- nalának javítására, kedvezőtlen feltételek esetén pedig úgy biztosítson visszavonulási lehetőséget a tanácsi szférában, hogy az ne érintse a helyi tanácsi testületek középtávú dönté­seit. (Hasonló céllal a középtávú népgazdasági tervben és az [ . 1 állami költségvetésben is tartalékot kell képezni.) A tervezési tartalék képzése kötelező. Alapja a szabályozott forrásokból és az állami támogatásból származó megyei tanácsi bevétel együttes összege. Minimális mértékét a középtávú nép- gazdasági tervben kell előírni. Az egyes évekre elkülönített megyei tervezési tartalék részleges, vagy teljes felhasználási lehetőségéről, illetve elvonásáról az éves népgazdasági terv ; <33 \ ; I I _ * * ****** <1

Next

/
Thumbnails
Contents